Mit tehetünk a szívünkért? A fizioterápia szerepe a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében nemcsak a vérnyomás, a koleszterinszint vagy a testsúly számít. Az is fontos kérdés, hogy mennyit mozgunk, hogyan mozgunk, és képesek vagyunk-e hosszú távon aktívabb életet élni. Ebben a fizioterapeutának is fontos szerepe lehet.

A 2026-os Fizioterápia Világnap középpontjában a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke áll. A szeptember 8-i világnap idén arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszeres fizikai aktivitásnak és a fizioterápiának jelentős szerepe van a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, kezelésében és rehabilitációjában.

A szív- és érrendszeri világszerte vezető haláloknak számítanak. Ezek az állapotok megnehezíthetik a vér, az oxigén és a tápanyagok megfelelő áramlását a szervezetben. Az erek idővel merevebbé, szűkebbé válhatnak vagy elzáródhatnak, ami fokozott terhelést jelenthet a szív számára, és növelheti többek között a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

A jó hír, hogy a kockázati tényezők egy része befolyásolható. A dohányzás, a káros mértékű alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind olyan tényezők, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. A kardiovaszkuláris betegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője világszerte a magas vérnyomás.

Nem mindegy, mennyit mozgunk

A rendszeres fizikai aktivitás a szív- és érrendszeri egészség fontos része. Mégis sokan úgy gondolnak a mozgásra, mint ami sok szabadidőt, megfelelő kondíciót és komoly elszántságot igényel. Pedig a cél nem az, hogy mindenki sportolóvá váljon. A lényeg az aktivitás fokozása és olyan mozgásforma megtalálása, amely az adott ember állapotához és lehetőségeihez igazodik – ahogy arra korábban dr. Bencze Ágnes kardiológus főorvos is felhívta a figyelmet a BEKezdés podcast „Szívünk titkai” című adásában.

A fizioterápiában éppen ezért nem egy mindenkire érvényes mozgásprogramot alkalmaznak. A gyógytornász-fizioterapeuta felméri a páciens mozgásképességét és mozgással kapcsolatos lehetőségeit, figyelembe veszi az egészségi állapotot, majd ezek alapján alakítja ki a megfelelő mozgásprogramot.

Mit tehet a fizioterapeuta a megelőzésért?

A fizioterapeuta nemcsak akkor kapcsolódhat be a folyamatba, amikor már kialakult egy betegség. A megelőzésben is segíthet felismerni azokat a tényezőket, amelyek növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Ide tartozhat például a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. A gyógytornász-fizioterapeuta a páciens mozgásképességének felmérése mellett segíthet a fizikai aktivitás növelésében, a testsúly szabályozását támogató életmódbeli változtatásokban, és szükség esetén felhívhatja a figyelmet olyan tünetekre is, amelyek további orvosi kivizsgálást indokolhatnak.

Ez különösen fontos lehet azok számára, akik hosszabb ideje keveset mozognak, vagy valamilyen egészségi probléma miatt bizonytalanok abban, hogyan kezdjenek újra rendszeresen mozogni.

Milyen mozgásformák lehetnek hasznosak?

Nem minden mozgás ugyanazt a célt szolgálja. A jól összeállított program többféle mozgásformát is tartalmazhat, amelyek egymást kiegészítve támogatják a fizikai állapot javulását.

Az aerob mozgás – például a megfelelő intenzitású gyaloglás, kerékpározás vagy más, tartósan végezhető mozgásforma – az állóképesség fejlesztését szolgálhatja. Az aerob gyakorlatok segíthetnek abban, hogy a mindennapi tevékenységek könnyebbé váljanak, csökkenjen a fáradékonyság és a légszomj, valamint kedvezően hathatnak a hangulatra és az alvásra is.

Az ellenállásos, vagyis erősítő gyakorlatok az izomerő fejlesztésében játszanak szerepet. Az erősebb izmokkal a mindennapi tevékenységek elvégzése is könnyebbé válhat, kevesebb erőfeszítést igényelhet.

Az egyensúly- és nyújtógyakorlatoknak szintén megvan a helyük a mozgásprogramban. A nyújtás segíthet az izmok megfelelő rugalmasságának megőrzésében és a könnyebb mozgásban, míg az egyensúly fejlesztése hozzájárulhat a stabilabb mozgáshoz és az elesések kockázatának csökkentéséhez.

És mi történik, ha már fennáll a szív- és érrendszeri betegség?

A fizioterápia szerepe ilyenkor sem ér véget. A megfelelően megválasztott és felépített mozgás a már kialakult kardiovaszkuláris betegség kezelésének és a további problémák megelőzésének is része lehet.

A fizioterapeuta személyre szabott edzésprogramot állíthat össze, segíthet a mozgással kapcsolatos félelmek leküzdésében, és támogatást adhat ahhoz, hogy a páciens fokozatosan visszatérjen az aktívabb életmódhoz. 

A mozgásalapú kardiológiai rehabilitáció hatásosságát számos klinikai vizsgálat és összefoglaló tanulmány támasztja alá. Egy 2023-ban publikált metaanalízis szerint koszorúér-betegségben a mozgásalapú kardiológiai rehabilitáció javítja a fizikai teljesítőképességet, csökkenti a kardiovaszkuláris halálozás, a szívinfarktus és a kórházi kezelés kockázatát, emellett pedig kedvezően befolyásolja az életminőséget.

Szívelégtelenség esetén a Cochrane 2024-es áttekintésének eredményei alapján a mozgásalapú kardiológiai rehabilitáció csökkentette a kórházi felvételek gyakoriságát, és jelentős javulást eredményezett az egészséggel összefüggő életminőségben.

Nem kell egyedül kitalálni, hogyan kezdjünk el mozogni

Talán ez az egyik legfontosabb üzenet: a rendszeres mozgás elkezdése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyik napról a másikra teljesen meg kell változtatnunk az életmódunkat.

Ha valaki hosszabb ideje inaktív, túlsúllyal él, magas a vérnyomása, cukorbetegsége vagy ismert szív- és érrendszeri betegsége van, különösen fontos lehet, hogy a mozgás megkezdése előtt egészségügyi szakemberrel egyeztessen. A fizioterapeuta ebben is segítséget nyújthat: az egyéni állapothoz igazíthatja a mozgás mennyiségét, intenzitását és típusát, valamint fokozatosan emelheti a terhelést. Kardiovaszkuláris betegség fennállása vagy annak kockázata esetén tehát érdemes tanácsot kérni gyógytornásztól vagy más egészségügyi szakembertől, mielőtt elkezdik vagy folytatják a testmozgást.

A szívünkért tett lépések összeadódnak

A szív- és érrendszeri egészség megőrzése nem egyetlen nagy döntésen múlik. Sokkal inkább azon, hogy a mindennapokban milyen szokásokat alakítunk ki.

Több mozgás, kevesebb inaktivitás, egészségesebb életmód – ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkentsük a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Ha pedig már fennáll szív- és érrendszeri betegség, a megfelelően megválasztott fizikai aktivitás a kezelés és a rehabilitáció fontos része lehet.

A fizioterapeuta ebben a folyamatban nem egyszerűen gyakorlatokat tanít. Segít felmérni, honnan érdemes elindulni, személyre szabni a terhelést, fokozatosan növelni az aktivitást, és biztonságosabbá tenni a mozgáshoz való visszatérést.

Mert a szívünknek nem az a legfontosabb, hogy mennyire vagyunk sportosak. Hanem az, hogy a lehetőségeinkhez mérten rendszeresen és megfelelően mozogjunk.