A kötőszöveti masszázs hatásmechanizmusa
A kötőszöveti masszázs - ugyanúgy, mint a szegment masszázs - a gyógymasszázsok csoportjába tartozik, épp ezért kizárólag csak betegek kezelésére használjuk. A masszázs nem pihentető vagy relaxáló hatású, a páciens többnyire ülő helyzetben van, a fogások egyes helyeken kellemetlen is lehetnek.
A kötőszöveti masszás hatásmechanizmusa, hogy a belső szervek, szervrendszerek megbetegedése során a kötőszövetben fokozott feszülés alakul ki. Kutatások kimutatták, hogy a testünk vegetatív idegrendszere és a kötőszövete között kapcsolat áll fenn, így a kötőszövet ingerlésével, a vegetatív idegrendszer tónusállapotának kiegyenlítésén keresztül hatni tudunk a szervek működésére.
Milyen esetekben javasolt a kötőszöveti masszázs?
- pajzsmirigy megbetegedések,
- gyulladásos reumatológiai kórképek,
- lágyrész reumatizmus,
- a bél beidegzési zavarai,
- artériás és vénás keringési zavarok,
- vegetatív eredetű ritmuszavarok,
- idült, obstruktív légúti betegségek,
- alvászavarok, pszichoszomatikus betegségek,
- perifériás idegsérülések.
Milyen esetekben nem javasolt a kötőszöveti masszázs?
- lázas fertőző betegségek,
- legyengült állapot,
- rosszindulatú daganatos megbetegedések,
- terhesség,
- menstruáció első három napja,
- vérzékenységgel járó megbetegedések,
- bőrbetegségek,
- pszichiátriai betegségek,
- súlyos artériás keringési zavar,
- ízületi instabilitás.
A kötőszöveti masszázst ciklikusan ajánlott alkalmazni. Egy ciklus 13-18 alkalomból áll, amit egy negyedéves szünet követ, hiszen a szervezet egy idő után már nem képes a beérkező ingerekre reagálni. A masszázst az első 2-3 kezelés során 30-40 percig kell alkalmazni. Csak a kötőszöveti feszülés enyhülésével lehet 20-30 percre csökkenteni.
A kívánt hatás eléréséhez érdemes a pontos kezelési időt betartani és az első 3-4 órát folyamatosan naponta végezni, hiszen a vegetatív válaszreakciók kiváltásához elengedhetetlen a kezelés folyamatossága. A további kezeléseket elegendő heti háromszor végezni.
