Vigyázzon, só szinte mindenben van!
Jelen cikk 2022.02.21. előtt készült.
Utolsó módosítás dátuma: 2021-08-31
Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!
A só, azaz a nátrium-klorid az emberi szervezet számára nagyon fontos ásványi anyag. Számos, a testben zajló folyamatban van nélkülözhetetlen szerepe. Egyrészt segít szabályozni a szervezet folyadékháztartását, másfelől a vérnyomás szabályozásában, az idegek és az izmok működésében és az emésztésben is szerepet játszik. Fontos azonban odafigyelni a bevitt mennyiségre, ugyanis a túlzott sófogyasztás szív- és érrendszeri betegségek okozója lehet.
Maximálisan bevihető napi mennyiség
Nátrium-kloridot tartalmaznak a nyersanyagok, a kész ételek és a folyadékok is. Ezen felül az emberek nagy része pluszban is megsózza az ételeit, vagy sóban gazdag fűszerkeverékeket használ ételkészítéshez, így még több nátrium-kloridot visz be a szervezetébe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a test normál működéséhez naponta maximum 5 gramm sóbevitel megengedhető, ami nagyjából egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. Sajnos Magyarországon ennél jóval több sót fogyasztanak az emberek. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet korábbi felmérése szerint az átlagos sóbevitel nőknél napi 12 gramm, míg férfiaknál 17,2 gramm.
A túlzott sóbevitel oka részben az, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen sok termék tartalmaz sót. Pedig a kenyérfélékben, a pékárukban, a különböző feldolgozott húsokban, különösen a felvágottakban, húskészítményekben, továbbá a sajtokban, a ketchupban, a mustárban, a szószokban, öntetekben, a vajkészítményekben, konzervekben, félkész- és késztermékekben, de még a desszertek, nassolnivalók jelentős részében is bőven van só.
Az időskori ízérzékelés is szerepet játszik a túlzott sófogyasztásban
Az életkor előrehaladtával egyre kevésbé érezzük az ízeket. Az ízérzékenységünket meghatározó ízlelőbimbók száma ugyanis folyamatosan csökken, és a helyzetet tovább rontja, ha valaki dohányzik, sok alkoholt vagy kávét iszik. Ezért aztán azt az ételt, amit 20 évesen még megfelelőnek éreztünk, 50-60 évesen már sótlannak tarthatjuk. És nagy szerepe van a megszokásnak is: ha gyerekkorunk óta azt látjuk, hogy a környezetünkben az ételeket szinte kóstolás nélkül sózzák, akkor mi is így teszünk, még akkor is, ha amúgy is ízlene. A szakemberek szerint ugyanis észre sem vennénk, ha az ételeinkbe 20 százalékkal kevesebb só kerülne, egy felnőtt ember ízlelőbimbói ekkora különbséget nem tudnak érzékelni.
A túlzott sófogyasztás veszélyei
A magas sófogyasztás a szív-, és érrendszeri és a daganatos betegségek kialakulásával is összefügg. A magas vérnyomás igazi népbetegség Magyarországon: a felnőtt lakosság egyharmadát érinti.
A magas sóbevitel hatására megnő a szomjúságérzet, így a folyadékfelvétel, valamint a vesék kevesebb folyadékot választanak ki, a sejten kívüli folyadék mennyisége pedig megnő. Ha a felesleges folyadék kiválasztása nem történik meg, akkor megjelenik az ödéma, vizesedés alakulhat ki a végtagokban. Egy idő után a vese már nem képes a túl sok sót és folyadékot kiválasztani, ennek következtében a szív munkája fokozódik, és hosszútávon kialakul a magas vérnyomás betegsége. A magas vérnyomás pedig hatással van az agyvérzések, a balkamrai izomtömeg megvastagodások, a szívkoszorúér-betegségek, szívinfarktusok számának növekedésére.
Ha túl kevés sót viszünk be
Sok táplálkozási szakember szerint jelenleg annyira sok sót eszünk, hogy az az elképzelés, hogy valaki túl kevés sót juttat a szervezetébe, szinte értelmezhetetlen. Átmenetileg, valamilyen betegség, például komoly hányással, hasmenéssel járó fertőzés, vesebetegség, vagy intenzív sportterhelés, esetleg hirtelen extrém sok víz fogyasztása után előfordulhat, hogy alacsony lesz a sókoncentráció a vérben. Ez okozhat szédülést, fejfájást, izomgörcsöket, emésztési zavarokat. Ezért javasolják, hogy intenzív fizikai aktivitás esetekben izotóniás italokkal szükséges pótolni a veszteséget.
A sóbevitel és a jód
Magyarország jelentős részén az ivóvíz jódban szegény, ezért szakemberek azt javasolják, hogy fogyasszunk jódozott sót, mert így elkerülhetjük a pajzsmirigy működésének zavarát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha kevesebb sót fogyasztunk, akkor pajzsmirigy problémáink lesznek. Amennyiben magasabb jódbevitel szükséges érdemes több tengeri halat és jódban gazdag zöldségeket fogyasztani, például babot, spenótot vagy paradicsomot.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.