A hipertermia életveszélyes is lehet!

A nyári hőséget mindenki nehezen viseli, kimelegszünk, az arcunk kipirul, izzadni kezdünk. A szervezetünk tehát reagál a megemelkedett hőmérsékletre, a verejtékezés pedig segít lehűteni a testünket. De mi történik akkor, ha a szervezetünk hűtő mechanizmusa nem működik és a testünk túlhevül, vagy túlságosan sok hőt termel, de nem tudja elvezetni azt? Mit jelent a hipertermia, melyek a legjellemzőbb tünetei és milyen teendőnk van akkor, ha ezeket tapasztaljuk magunkon vagy másokon? Intézetünk szakorvosa segítségével időben tehetünk az életveszélyes túlhevülés ellen.

„Az ember normális testhőmérséklete 36,5 és 37,5 fok között van, ám ezt sok minden befolyásolhatja, így a nemünk, korunk, fizikai aktivitásunk, a napszak, hölgyek esetében pedig akár a menstruáció is. Ahhoz, hogy ez a hőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül ebben a normál szakaszban maradhasson, bonyolult szabályozási folyamatra van szükség a szervezetünk részéről. Az természetes, hogy a nagy hőségtől álmosak, fáradtak vagyunk, nehezebben koncentrálunk, csökken a fizikai vagy mentális teljesítményünk. A baj akkor van, ha felborul a szervezetünk hőszabályozó képessége, valamint a folyadék- és ionháztartása, amely kiszáradáshoz, a testhőmérséklet emelkedéséhez, súlyosabb esetben hőgutához vagy eszméletvesztéshez vezethet” – mondta Dr. Bencze Ágnes, intézetünk belgyógyász szakorvosa.

Melyek a hipertermia legjellemzőbb tünetei?

• Először bőséges izzadás, amely később megszűnik, a bőr szárazzá válik
• Gyengeség
• Szívdobogás
• Émelygés, hányás
• Felgyorsuló, felületes légzés
• Vérnyomás csökkenése, ingadozása
• Szédülés, ájulás

Kik a veszélyeztetettek?

A szervezetünk hőszabályozó képességét befolyásolhatja a testtömegünk, a bevitt folyadék mennyisége, a táplálkozásunk, és a szedett gyógyszerek, így a legveszélyeztetettebbek az idősek, krónikus betegségben – főként a szív-és érrendszeri betegségben – szenvedők, valamint a csecsemők és a kisgyerekek. A keringési betegségekben szenvedők számára már akár egy melegfront is veszélyes lehet, ugyanis ilyenkor gyakoribbá válnak az úgynevezett érkatasztrófák, mint a stroke, a szívinfarktus, a trombózis vagy az embólia.

A hipertermia megelőzése és kezelése

A túlhevülést, azaz a hipertermiát megelőzhetjük, ha az alábbi tanácsokat megfogadjuk:

• Nagyon fontos a napi megfelelő mennyiségű, hőségben akár 4-5 liter folyadék fogyasztása, amely főként ásványvíz legyen, de a teák, gyümölcslevek és a leves is hasznos lehet az elvesztett ionok pótlására.
• A nagy melegben kerüljük a fizikai aktivitást a szabadban, a legmelegebb órákban inkább tartózkodjunk a hűvösebb lakásban.
• Aki a munkája miatt a szabadban tartózkodik napközben, igyon sokat, pihenjen gyakran az árnyékban, gondoskodjon a fényvédelemről és megfelelő, szellős, de a munkavégzéshez alkalmas ruházattal védje a testét.
• Ha rosszul érezzük magunkat, feküdjünk le és a lábunkat tegyük feljebb, mint a fejünk. Ezzel fokozhatjuk az agyi véráramlást.
• Az orvosunkkal célszerű újra megbeszélni a gyógyszereink adagolását és az esetleges módosítását a hőség idejére.

„Ha rosszul érezzük magunkat, kérjünk segítséget, pihenjünk le egy hűvös szobában és lassan, fokozatosan, vizes borogatással és kevés, de gyakori vízivással kezdjük el hűteni a testünket. A hipertermia életveszélyes állapothoz is vezethet, így, ha a test hűtése nem vezet eredményre, azonnal hívjunk orvost” – tette hozzá a doktornő.