Nemcsak a látásunkat mentheti meg a szemészeti szűrés – Interjú Dr. Erdős Andreával

„Negyven év felett már ajánlott évente beütemezni a szemészeti szűrővizsgálatot, panasz esetén pedig nem érdemes halogatni a szakorvos felkeresését” – hangsúlyozza dr. Erdős Andrea szemész. A specialistával készült interjúban szó esik többek között arról, miért alakul ki az árpa, hogy függhet össze a látóideg-gyulladás a szklerózis multiplexszel, és milyen kapcsolat van a látásromlás és a magas vérnyomás között.

Az egyik specialitása a lézeres látásjavító műtét után jelentkező panaszok kezelése. Milyen gondok adódhatnak ilyenkor?

– A leggyakoribb probléma a száraz szem. A kiváltó ok, hogy a lebeny készítésekor a szaruhártya idegeit is elmetszik, és ennek a regenerációja bizony időigényes folyamat. A műkönny rendszeres használata ilyenkor hatékony segítség, ám a szemhéjak állapotát is ellenőrizni kell, mivel olykor a szemhéjak hibás állásával vagy a váladékot termelő mirigyek működésével is gond lehet. De ez csak egy a sok lehetséges panasz közül.

A száraz szem és a kötőhártya-gyulladás igen gyakran előforduló kórkép. Mikor kell ezekkel szemészhez fordulni?

– Azt javaslom, hogy minél korábban, hiszen kezeléssel hamarabb elérhető a panaszmentesség. A kötőhártya-gyulladás leggyakrabban előforduló változatai a bakteriális, vírusos, illetve allergiás gyulladások. Speciálisan az adott típusra szabott hatékony cseppet (például széles spektrumú antibiotikumot, gyulladásgátló, allergiaellenes cseppeket) írunk fel a betegnek, a gyógyuláshoz  ezeket a legtöbb esetben elegendő csupán egy hétig alkalmazni. Az allergiás pácienseknél a szemtünetek sokszor megelőzhetők. Számukra azt szoktuk javasolni, hogy az évente rendszeresen jelentkező panaszok megjelenése előtt egy-két héttel kezdjék el használni az allergia elleni szemcseppet, így sokszor ki  sem alakul a kellemetlen szemviszketés, könnyezés és ödéma.

Az árpa is gyakori szemészeti gond. Hogy alakul ki és miként kezelhető?

– Az árpa a szemhéjszéli mirigyek helyi gyulladása. Ez úgy alakul ki, hogy a szemhéjszéli mirigy folyamatosan termelődő váladéka különböző okok miatt nem tud kiürülni a a szemhéjszélre, hanem felhalmozódik, felülfertőződik, végül megjelenik a szemhéjszéli gyulladás és az árpa. Látványos probléma, és a kötőhártya-gyulladástól eltérően lassabban gyógyul, akár hetekig is eltarthat. Ráadásul elképzelhető, hogy a szemész szakorvosnak végül meg kell nyitnia az árpát, hogy a benne lévő váladékot kiürítse. Mivel ez nem egy kellemes beavatkozás, érdemes törekedni rá, hogy ne jusson el idáig a folyamat. Alkalmazzunk a csukott szemhéjra legalább 5-10 percig meleg borogatást, nappalra szemcseppet, éjszakára szemkenőcsöt!

Ha nincs panaszunk, akkor is érdemes elmenni szemészeti szűrővizsgálatra?

– Abszolút! Hiszen számos olyan betegség van, ami eleinte nem, csak hosszú évek múlva okoz panaszt a pácienseknél, és csak egy alapos szűrővizsgálat során derül rá fény. Ilyen például a zöldhályog. Hosszú éveken keresztül nem generál semmilyen panaszt, ám a korai diagnózisnak és az időben elkezdett terápiának óriási a jelentősége a látás megőrzésében. A betegséget gyógyítani ugyan nem lehet, de a progresszióját, az állapot romlását lassítani, igen.

Milyen gyakran ajánlott a szemészeti szűrővizsgálat?

– Fontos befolyásoló tényező, hogy volt-e a családban valamilyen örökletes betegség. Például zöldhályog esetében nyolcszor gyakoribb a kialakulás esélye, ha valamelyik felmenőnknél előfordult. Ha a családi anamnézis indokolja, akkor már 40 éves kor előtt is be kell ütemezni a rendszeres szűrést! Amennyiben a szüleinknél komolyabb szemészeti betegség nem fordult elő, akkor 40 év alatt legtöbbször panasz (látásromlás, gyulladás, száraz stb.) miatt fordulnak szemészhez a páciensek. 40 év felett már minden szemészeti betegség előfordulása gyakoribb, javasolt tehát évente ellátogatni szűrésre, ahol többek között szemnyomásmérés és szemfenékvizsgálat is történik.

Egyes krónikus betegségek is okozhatnak szemészeti gondokat. Melyek ezek?

– Igen, és ez is egy olyan vonatkozás, ami miatt kifejezetten indokolt a rendszeres szűrés. Sokszor úgy derül ki, hogy a páciens cukorbeteg vagy magas vérnyomással küzd, hogy már szemészeti elváltozásokat, látásromlást okozott a betegség. Ezek a krónikus kórképek roncsolják az ereket, szöveteket; bevérzéseket, lerakódásokat okoznak, amelyek eleinte jól kezelhetők az alapbetegség korai diagnosztizálását követő terápiával. A szemészeti kezelés során szemcseppet, lézert és injekciókat is alkalmazhatunk.

Ha valaki már eleve diagnosztizált cukorbeteg, hipertóniás, akkor mi a szemészeti szűrési protokoll? Milyen gyakran kell felkeresnie a szakorvost?

– Első körben a diagnózis felállításakor, utána évente, de a szövődményektől függően előfordulhat, hogy gyakoribb szűrés is indokolttá válik. Mivel az inzulinos cukorbetegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki elváltozások, így esetükben akár félévente is szükséges lehet ellenőrzés. A 2-es típusú cukorbetegség megfelelő gondozása ezzel szemben (panaszmentesség esetén) évente egy szemészeti kontrollt, szemfenékvizsgálatot igényel. Magas vérnyomás esetén ugyanez az ajánlás.

Milyen elváltozások érhetők tetten a szemfenékvizsgálattal?

–  Az imént említett krónikus kórképek szövődményei mellett a zöldhályog, egyes daganatos megbetegedések (például melanómaáttét), vagy például a látóideg-gyulladás is láthatóvá válik ezzel a vizsgálattal. Utóbbi kapcsán megemlíteném, hogy sok esetben ez előfutára lehet a későbbiekben jelentkező szklerózis multiplexnek. (Természetesen nem mindig alakul ki ilyenkor SM.) Fontos ezekben az esetekben a társszakmák bevonása is a beteg további kezeléséhez.

A látóideg-gyulladásnak milyen jelei vannak?

– Hirtelen látásromlás egyik vagy ritkábban mindkét szemen, továbbá szemmozgatásra jelentkező, fokozodó, szem mögötti fájdalom, illetve változás a színlátásban és központi látótérkiesés.

Mi okozhat látásromlást?

– Számtalan oka lehet. A legfontosabbnak azt tartom elmondani, hogy hirtelen kialakuló fájdalmas vagy fájdalmatlan látásromlás, látótérkiesés, villogó fények megjelenése esetén, továbbá sérülésnél sürgősen keressük fel a szemészetet! A “hétköznapi“,  nem sürgős kezelést igénylő látásromlások közül a leggyakoribbakat a nem megfelelő látáskorrekció okozza. Ez      diszkomfortérzetet, fejfájást, szempirosodást okozhat.     

Hogy vigyázzunk a szemünkre?

– Nagyon fontos az UV-védelem. Az UV-sugárzás fokozhatja a szürkehályog, a szemfenék-meszesedés kialakulását. Érdemes télen-nyáron jó minőségű UV-szűrős napszemüveget viselni! Ezenfelül igyekezzünk egészségesen, változatosan étkezni, lehetőleg ne dohányozzunk, illetve mérsékeljük az alkoholfogyasztást. Fontos az is, hogy ha több órát töltünk a képernyő előtt, vagy folyamatosan mobilozunk, akkor rendszeresen tartsunk óránként pár perces pihenőidőt, nézzünk a távolba, “bambuljunk”, és szemszárazság esetén használjunk tartósítószermentes műkönnyet.