Kirándulás is segíthet megelőzni a visszeret

Kialakulásának oka nem ismert, de a sok ülés, állás, a dohányzás és az elhízás is hozzájárul a lábon megjelent „rondasághoz”.

Visszérnek a köznyelvben azokat a szervezetet behálózó, felületes vénákat nevezik, amelyek a végtagokból a szív felé szállítják vissza a vért. Ezek problémát az alsó végtagokban okozhatnak, mert az ember két lábra állása következtében a vér hidrosztatikai nyomása nagyobb terhet ró rájuk – mondta Regáli László, a Budai Egészségközpont sebésze, érsebész a Népszavának.

Normál esetben a visszafelé áramló vér 90 százalékát a mély és 10 százalékát a felületes vénák szállítják, de attól függően, hogy az utóbbiak mennyire vannak kitágulva, az arány változhat. Az úgynevezett perforáns vénák, amelyből egy végtagon nagyjából száz van, feladata, hogy a vért a felületes vénákból a mélyek felé szállítsák. A hasban és a mellkasban lévő nagy gyűjtővénák kivételével mindegyikben billentyűk vannak, amelyek úgy működnek, mint az elektromos diódák: megakadályozzák, hogy a vér visszaáramoljon. Ha a vénák kitágulnak, a billentyűk eltávolodnak egymástól, a vér oda-vissza áramlik a mély és a felületes vénák között, ami egy saját magát rontó folyamatot eredményez. Ha az érintett nem változtat az életmódján, a mindennapi tevékenységein, a folyamatos romlás gyorsabban következik be.

A visszeresség korai stádiumában rendszeres mozgással lehet lassítani a rosszabbodást. „Versenyezni nem kell, de egy naponta végzett, 30-40 perces, tempós gyaloglás, lépcsőzés, esetleg enyhe hegymászás sokat tehet. Segíthet a nem receptköteles kompressziós combfix harisnya viselése is, amelyekből akár nőies változatot is lehet kapni” – jegyezte meg a szakorvos. Hajlam esetén a recept nélkül kapható, általában szőlőmagkivonatot tartalmazó, keringést javító gyógyszerek szedése is javasolt.

 A kialakulásának pontos oka egyelőre nem ismert, gyulladás, a túlzott hidrosztatikai nyomás vagy kötőszöveti betegség, illetve valószínűleg sok tényező együttállása váltja ki. A hosszan végzett statikus tevékenység, a folyamatos ülés vagy állás biztosan árt a vénáknak, mivel az ember mozgásra van „tervezve”, nem pedig arra, hogy 10-12 órát egy helyben töltsön. A dohányzás is rontja a kötőszövetek működését, ezáltal biztosan hozzájárul a visszeresség kialakulásához – mondta a szakorvos. Hajlamosíthat rá a túlsúly is. Már kis mértékű fogyás is csökkenti az esélyét, ráadásul az ízületeknek is jót tesz, ha kevesebb súlyt kell hordozniuk a lábaknak. Sok más állapot; ízületi gyulladás, ortopédiai betegség, de gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként a visszerességhez hasonló tüneteket, például alsóvégtagi duzzanatot. 

Egyenes út a trombózishoz?

A látható trombózis felületes, attól igazán nem kell félni – hangsúlyozta a szakorvos. Akkor lehet veszélyes, ha a térdhajlatnál lévő és a combon felfelé szálló gyűjtőér megduzzadt, és úgynevezett aszcendáló tromboflebitisz alakul ki. Ilyenkor egy köteget érez az érintett a combján, ami napról napra halad a lágyékhajlat felé. Az elszabadult darabkák tüdőembóliát okozhatnak – mondta az érsebész. Hozzátette, orvoshoz mindenképpen ajánlott menni, de felületes trombózis esetén „csak” hűteni, pólyázni kell a lábat, ágynyugalom helyett pedig több mozgásra van szükség. A vénában keletkező vérrög és véralvadék néhány hét alatt magától felszívódik. Azért ez a folyamat sem teljesen ártalmatlan: tönkreteszi a még működő billentyűket, ami tovább rontja a visszerességet – tette hozzá a szakorvos.

Eltüntethető

A legtöbben azért fordulnak orvoshoz, mert a visszeresség „ronda”, de okozhat zsibbadás-, nehézláb-, hangyamászás-érzést is. Ezeket gyógyszerekkel lehet enyhíteni. Az eltávolító beavatkozásokkal a vénák keringését szüntetik meg. Az úgynevezett nyitott műtét során a belboka előtt és a lágyékszalag alatt, a felületes gyűjtőérbe vezetett dróttal kihúzzák a visszeret. Az oldalágakat pedig kicsi szikével ejtett, egy milliméteres szúrásokkal tüntetik el. Szerencsés esetben ez csak két, háromcentis metszést és pár szúrást jelent. Az egynapos eljárást követően egy hét múlva kiszedik a varratokat, négy-öt hétig kell rugalmas fáslit vagy kompressziós harisnyát viselni. A kitépett vénák helyén keletkező véraláfutások, bár ijesztőek, maguktól felszívódnak. Varratszedés után nincs ágyhoz kötöttség, sőt minél több mozgás ajánlott.

Az újfajta, rádiófrekvenciás, lézeres és ragasztásos technikák bár drágák, eredményesen szüntetik meg az akár kisebb visszerességet is. Ilyenkor egy optikai szálon bevezetett hőhatás segítségével trombózist generálva szüntetik meg a vérellátást. A ragasztásos technika a legdivatosabb és a legköltségesebb megoldás, ennek során ragasztóanyagot juttatnak a vénába, ami az érfalakat összetapasztva szünteti meg a visszeres keringést.

Megelőzhető?

Hajlam esetén célszerű csökkenteni a statikus állapotot: az állást és az ülést, Fontos a rendszeres sportolás, a lábizmok mozgatása. Erre megfelelő a kirándulás is; az egyenetlen terhelés, hol nehezebb, hol könnyebb terepen való gyaloglás kifejezetten jót tesz. A megerőltető sport viszont ronthat a visszerességen. Mint megírtuk, segíthet viszont a vénás torna, is, ami az izmok pumpáló mechanizmusát kihasználva segíti a vér áramlását. Ezt mindennap, lehetőleg reggel ajánlott elvégezni. A vénáknak a hideg víz tesz jót, mert segíti az összehúzódásukat. Érdemes ezért a zuhanyozás végén a lábakat hideg vízzel átpermetezni.

Forrás: nepszava.hu

A cikk dr. Regáli László közreműködésével készült.

Tetszett ez a cikk? További érdekes és hasznos tartalmakért iratkozzon fel hírlevelünkre itt!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.