„Személyre és tünetstádiumra szabott kezelés szükséges az ízületi kopások terápiája során”

Óriások vállán állhatunk. Az 1969-es magyarországi indulása óta – elődeinknek köszönhetően – hatalmas fejlődésen ment keresztül a protézissebészet, ezen belül a csípőprotézis műtéti technikája. A nagytudású szakemberek az elmúlt évtizedekben egyre kíméletesebb módszereket fejlesztettek ki – mondja dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD ortopéd-traumatológus főorvos, akivel interjúnk során szót ejtettünk többek között Norvégiában szerzett tapasztalatairól, a mozgás ízületvédő hatásáról és az ízületi kopás tüneteiről is.

Mi volt a motivációja a pályaválasztás során? Miért pont az ortopédia mellett kötelezte el magát?

– Az ember csak azt a munkát tudja őszintén, valódi odaadással végezni, amelyben hisz. Amivel minden nap szívesen foglalkozik, és amivel picit előrébb viheti a világot. Ez az, ami az orvosi hivatás felé orientált. Azon belül, hogy miért az ortopédia? Ortopéd sebészként szinte egyik pillanatról a másikra lehet kézzelfogható módon javítani a páciensek életminőségén, és ez fantasztikus érzés.

Az elmúlt évek szakmai tapasztalatai közül melyik periódust emelné ki?

– Norvégiában 11 évig éltem, tanultam, dolgoztam: Erasmus ösztöndíjjal mentem ki, majd visszahívtak a rezidensképzésbe, végül az ortopéd szakvizsgát is itt tettem le. Főorvosként egy protetikai osztályon dolgoztam részlegvezetőként, ahol a fő profil a csípő-, és a térd protetizálása volt. Az egyik legfontosabb tapasztalat, amit hazahoztam a Norvégiában töltött időszakból, hogy a gyógyítás igazából a megfelelő indikáció állítással és jó kommunikációval, a kiváló orvos-beteg viszony kialakításával kezdődik. Azzal, hogy a betegnek érthetően elmagyarázzuk a probléma hátterét. Ezzel a bevonódással, „aha-élménnyel” megy haza. Érti, mi a baja, tudja, mi a következő lépés, és miért, illetve azt is, mikor kell visszajönni, mire kell figyelni. Ez borzasztóan fontos. A magyarázatra sosem szabad sajnálni az időt!

Elsősorban a csípő, a térd és a váll kopásos betegségeit, illetve a sportsebészeti eseteket kezeli nálunk. A kopásos elváltozások jellemzően hány éves kortól jelentkeznek?

– Nem csak az idősebb korosztályt érintik az ízület degeneratív elváltozásai. Ezek csak az úgynevezett elsődleges (primer) kopások. A másodlagos (secunder) kopások valamilyen veleszületett, vagy szerzett deformitás, sérülés, gyulladás, instabilitás, autoimmun, vagy anyagcsere-probléma miatt alakulnak ki. Akár egy harmincas éveiben járó embernél is szükség lehet protézis műtétre csípőízületi kopás miatt.

A térdnél is hasonló a helyzet?

Igen, látunk olyat, hogy balesetre, sportsérülésre visszavezethetően huszas éveikben járó embereknél is “csont a csonton kopás” alakul ki. Tehát a kopásos problémák szinte minden korosztálynál jelentkezhetnek.

Mi a megoldás előrehaladott kopásnál? Mennyit fejlődött ezen a téren az orvoslás?

– Az ízületi kopás terápiája során lépcsőzetesen felépített, szájon át szedhető gyógyszeres, injekciós, fizio és fizikoterápiás kezelést, vagy műtétet végzünk. A műtét soha nem egy választás, inkább egy utolsó nyitvahagyott lehetőség, egy ajtó, amelyen be kell lépnünk. Ha a képalkotó vizsgálatokon ábrázolódó előrehaladott csípő- vagy térdízületi kopás komoly panaszokat okoz, akkor szükségessé válhat az ízület cseréje, azaz a protézisbeültetés. Nagyon fontos, hogy úgy kell megválasztani a terápiás technikákat, hogy mindig a beteg életminőségét, és annak javítását tartsuk szem előtt. Azt kell néznünk, hogy az adott pillanatban mi a legkevésbé invazív, vagyis a legkíméletesebb, de hatásos terápia. Ez lehet bizonyos helyzetben krém, vagy tabletta formájában adott gyógyszer, injekció, vagy műtét. Látni kell, hogy a protetika hatalmas utat tett meg az elmúlt évtizedekben. Mindenre van megoldás: számítógépes tervezés, különféle anyagú, felszínkiképzésű, méretű, rögzítési technikájú implantátumok, navigációs behelyezés, robotasszisztencia, egyedileg tervezett implantok állnak a rendelkezésünkre. Óriások vállán állhatunk- a csípőprotetika 1969-as magyarországi indulása óta elődeinknek köszönhetően hatalmas fejlődésen ment keresztül a protézis sebészet, ezen belül a csípőprotézis műtéti technikája. A nagytudású szakemberek az elmúlt évtizedekben körbejárták a csípőízületet és egyre kíméletesebb technikákat fejlesztettek.

Hogy befolyásolja a testsúlyunk az ízületeink állapotát és a protézisműtét kimenetelét?

– Gondoljunk bele: néhány négyzetcentiméteres terhelési felszíneken oszlik el a testsúlyunk, napi 10-15 ezer lépésciklus során. Már 5-6 kg súlytöbblet is jelentős terhelésnövekedést okoz az ízületek számára. A felmérések szerint, ha 25 környékére csökkentjük a testtömegindexet, akkor életünk folyamán legalább egy nagyízületi protézist megspórolunk. Ajánlások szerint nagyon magas BMI felett nem is szabad megoperálni a beteget, hiszen a protézis ugyanúgy extrém terhelést kap majd, mint a saját ízület, és egyetlen implantátum sem alkalmas hosszútávon ennek elviselésére. Ráadásul drasztikusan növeli a testsúlytöbblet a műtét során és után fellépő szövődmények kockázatát is: az alapesetben 1,5 százalékos fertőzésveszély akár 40 százalékra is emelkedhet, illetve exponenciálisan nő a sebgyógyulási zavar, a ficam, törés és kilazulás esélye is. Ha kialakul a fertőzés, akkor szükségessé válhat új műtét, vagy műtétek elvégzése: a protézis cseréje egyetlen műtét során, vagy egy úgynevezett kétlépcsős megoldás, amikor először a nem gyógyuló protézis eltávolítása és ideiglenes protézis behelyezése után egy második műtét során kerülhet sor az új protézis behelyezésére.

Milyen tünetek jelzik a kopásos problémát, mi az a tünetegyüttes, amelynél érdemes felkeresni egy ortopéd szakorvost?

– Ha már megjelenik az az érzés, hogy valami nincsen rendben az ízülettel, akkor ajánlott szakorvoshoz fordulni. Nap mint nap találkozunk olyan betegekkel, akik sajnos már csak akkor jönnek, amikor ketten kell, hogy besegítsék őket az ajtón, és azt mondják, hogy “eddig tudtam húzni, most kérném a műtétet.” Ne várjunk eddig a pontig! Nézzük, mire érdemes odafigyelni! Az ízületi kopásoknak 4 nagy tünetstádiuma van. Az elsőnél még nincs panasz, de már jelen lehet kopás. Az időskorban bekövetkező, primer kopások nagyságrendileg 10-15 év alatt alakulnak ki. A második tünetosztály az, amikor nagyobb megterhelés után – például csípő- vagy térdízületi kopás esetén – lágyéki, üleptáji, vagy combfájdalom, izomfájdalom, kisugárzó panaszok jelentkeznek. Merevebbé válik az ízület és kicsit nehezebben mozog. A harmadik tünetosztály esetében már kisebb megterhelésnél – sétánál, lépcsőzésnél – is előjöhetnek ugyanezek a tünetek, továbbá hosszabb inaktivitás (ülés, fekvés) után be kell járatni az ízületet, zokni, cipő húzása, lábujjköröm vágása nehezítetté válik. A negyedik tünetstádium során az előbb említett panaszok mellett támasz használata válik szükségessé, nyugalmi és éjszakai fájdalmak jelentkeznek.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy lassítsuk ezt a kopási folyamatot?

A legfontosabb, hogy mozgassuk az ízületeket, éljünk aktív életet, kontrolláljuk a testsúlyunkat, táplálkozzunk kiegyensúlyozottan és kérdés esetén keressünk fel egy szakorvost, akivel képalkotó diagnosztikát készíthetünk, felmérhetjük az ízület állapotát, majd a kezelés további lehetőségeit egyeztethetjük. A WHO heti 150 - 300 perc aktivitást javasol – ez az irányadó. Nincs olyan nagy esetszámú releváns tanulmány, amely nem hangsúlyozná az enyhén kopott ízület mozgatásának előnyös hatásait. Lehet, hogy ez elsőre logikátlannak tűnik. De bizonyított tény, hogy a mozgás négy mechanizmussal is képes fájdalmat csillapítani: nem hagyja elvékonyodni az ízület körüli izomzatot, nem alakulnak ki csontos ütközők az ízület peremén (amelyek a beszűkült mozgásterjedelmet és deformitást okozzák), a kopófélben lévő porc alatti csont keményebb lesz, továbbá a fájdalom impulzusok csökkennek. Remek választás a ciklikus, kis ellenállású mozgásforma, például a szobakerékpározás, kerékpározás, túrázás, séta, úszás, vagy különböző formájú átmozgató torna is. Mind bizonyítottan tünet és panaszcsökkentő, funkció javító hatású.

Forduljon bizalommal dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD ortopéd-traumatológus főorvoshoz, akinek kiemelt területei egészségközpontunkban: a csípő- és térdproblémák kezelése, keresztszalag műtét, csípő- és térdprotézis műtét, továbbá a térdízület- és a vállízület instabilitásának terápiája, illetve az izomszakadás, ínszakadás műtéti ellátása.

Dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD főorvos a Budai Egészségközpont robotsebészeti teamjének tagja, így a leginnovatívabb műtéti eljárással, a robotasszisztált térdprotézis-beültetéssel is segíteni tudja a páciensek gyógyulását. További információért, kérjük, keresse ügyfélszolgálatunkat, vagy írjon a magankorhaz@bhc.hu címre!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.