Váll- vagy térdsérülésnél, porckopásnál mikor szükséges műtét? – Interjú Dr. Pavlik Attilával

Miért gyakori és hogy alakul ki a rotátorköpenyszakadás 40 felett? Mi a megoldás a térdfájdalomra, ha azt a porc kopása okozza? Többek között erről is beszélgettünk dr. Pavlik Attila főorvossal, egyetemi docenssel, ortopéd sebésszel, sportorvossal, akinek kiemelt szakterülete a térd- és vállpanaszok kezelése.

Specialitása a térd- és vállsérülések – ezek műtéti kezelésénél mi a legfontosabb irány jelenleg az ortopéd sebészetben?

– A minimál invazivitásra való törekvés mindenképp kiemelendő, azaz igyekszünk a legkisebb metszésen keresztül – artroszkópos technikával – orvosolni a problémákat. A terület folyamatosan fejlődik: újabb és újabb technikai fejlesztések teszik egyre hatékonyabbá, kíméletesebbé, eredményesebbé ezeket a beavatkozásokat. Rendszerint már egynapos sebészet keretében valósulnak meg a műtétek, és maximum 1 napot kell a betegnek bent aludnia a kórházban, ilyenkor is csupán a fájdalomcsillapítás praktikuma, és nem a szövődményveszély miatt.

A hobbisportolóknál történő sportsérüléseknél mi a protokoll?

–  A szalagsérüléseknél már nem jellemző az azonnali operáció, 
általában akkor végezzük el a szalagpótlást, mikor már nyugodt az ízület. (Kivéve, ha a páciens élsportoló, hisz neki minden nap számít a munkájában.) Természetesen vannak olyan sérülések, amikor indokolt az azonnali beavatkozás hobbisportolóknál is: ilyen az Achilles-ín szakadás vagy bizonyos töréstípusok.

A rotátorköpenyszakadás nem csak sportolóknál fordul elő. Milyen típusú tevékenységhez, korhoz köthető ez a sérülés?

– Főleg a rendszeres vállszint feletti terhelés árthat a rotátorköpenynek. Fiataloknál intenzív trauma szükséges a sérüléséhez, azonban a kor előrehaladtával az elhasználódott inak kisebb traumára is elszakadhatnak. Ezenfelül egyes anatómiai variációk is közrejátszhatnak a probléma kialakulásában: például bizonyos csontgeometria növelheti a rotátorköpenysérülésre való hajlamot, mivel beszűkült hely esetén a szóban forgó izomcsoport dörzsölődhet. Rendszerint egy folyamat eredménye a szakadás, amelyet megelőz egy meggyengült állapot.

Milyen korban jellemző ez a probléma? És hogyan kezelhető?

– Jellemzően 40-50-60 éves korban jelentkezik, és igen gyakran teljes szakadás következik be. (Fiataloknál igen ritka, és akkor is csak részleges.) A kezelés leginkább az aktivitástól, a vállfunkciótól és a beteg panaszaitól függ. Természetesen, ha valaki még sportol, vagy nagyon zavaróak számára a panaszok (az éjszakai fájdalom a leggyötrőbb), akkor javasolt a rotátorköpenyrekonstrukciós műtét. Ajánlott lehet a műtét részleges szakadásnál is, ha a fájdalom erőssége azt indokolja.

Mennyi idő a műtét utáni felépülési idő?

– Általában hosszabb rehabilitáció szükséges, ami átlagosan körülbelül 6 hónap, de akár 1 évig is elhúzódhat). 

A konzervatív kezelési palettáról mi segíthet a gyógyulásban rotátorköpenyszakadásnál?

– A legfontosabb a tehermentesítés, azaz a vállszint feletti terhelést radikálisan csökkenteni kell. Továbbá a gyógytorna nyújthat még megoldást a felépüléshez: szükséges ugyanis a rotátorköpeny visszaerősítése a funkció visszaállításához. Rendszerint 3 hónap alatt a konzervatív kezelések elhozzák a kívánt eredményt.

Az ízületi instabilitás is a speciális szakterületei közé tartozik.

– Gyakran találkozom instabil bokával – ennél a konzervatív kezelés (gyógytorna) dominánsabb, mint a váll- vagy a térdízületnél. Utóbbinál különösen fontos – különösen gyakori sportolóknál – a probléma mielőbbi orvoslása, mivel hamar porckárosodás alakulhat ki miatta. 

Instabil ízületnél milyen műtéti megoldások érhetők el?

– Elülső keresztszalagszakadás esetén a keresztszalagpótlás nyújt megoldást, ennek több típusa van, személyre és problémára szabottan választjuk ki a megfelelőt.

Ízületi kopással is foglalkozik – milyen konzervatív és műtéti megoldások léteznek?

– A végső megoldás mindig a protézisbeültetés. Előtte, a korábbi stádiumokban azonban számos lehetőséget tudunk biztosítani az életminőségjavításra, a panaszok csökkentésre. A bizonyos időközönként adott gyógyszeres, injekciós kezelés (hialuronsavas vagy PRP terápia) jelentős segítséget nyújthat a betegnek. Egyéni, hogy mennyi ideig tolható ki a protézisbeültetés, ugyanis számos tényezőtől függ: mikor, melyik stádiumban fordul orvoshoz a beteg, milyen az egyéni tűréshatára, mennyire aktív, végez-e gyógytornát, él-e egyéb konzervatív kezelési lehetőségekkel.

Mi az a pont, amikor ortopéd szakorvoshoz fordulnak a betegek az artrózis kapcsán?

– A porckopás a csontok ízületi felszínének, a hyalinporcnak a károsodása, ami egy lassú folyamat. Nyilván okoz panaszokat, amihez némileg hozzá lehet szokni, és egy ideig lehet is tolerálni. Épp ezért sokszor nem ez készteti orvoshoz fordulásra a betegeket, hanem egyéb probléma társulása a már meglévőhöz – például egy hirtelen meniscussérülés. Ha nyugalomban is jelentkezik a fájdalom a porckopással küzdő betegnél, az már általában elhozza szakorvoshoz.

Ha mozgásnál keletkezik fájdalom, akkor az érintettek sokszor inkább csökkentik az aktivitást.

– Igen, de ez további egészségi problémákat generál: jönnek többek között a kardiovaszkuláris gondok, az elhízás, ami tovább rontja a kopásos állapotot.

Egy térdprotézisbeültetés mennyi ideig nyújt megoldást, milyen hosszú élettartammal számolhatunk az implantátumnál?

– Körülbelül 15-20 év vetíthető előre. Ám ezt nagy mértékben befolyásolja a műtét professzionalitása, az implantátum minősége, a beteg testsúlya, életmódja (mennyire terheli). A robotasszisztált térdprotézis műtét mindenképp jobb eredményt hozhat, mert pontosabb, személyre szabottabb.

Milyen aktivitási szint érhető el a protézissel? A heti 150 perc testmozgás kivitelezhető általa?

– Igen, a 150 perc abszolválható, de meggondoltan kell sportágat választani és a terhelés mértékét meghatározni. Teniszezhet, úszhat, biciklizhet, de a súllyal guggolás például nem tesz jót a konditeremben.