Lézerrel gyorsan és kíméletesen kezelhető a visszérprobléma – Interjú Dr. Kiss Attila érsebésszel

Amikor a boka környéke estére megduzzad, fájdalmassá válik a lábunk, vagy éjszaka kínzó lábikragörcsre ébredünk, hajlamosak vagyunk a fáradtság vagy a kor számlájára írni a tüneteket. Pedig ezek a jelek gyakran egy sokkal összetettebb folyamat, a visszérbetegség hírnökei.

Dr. Kiss Attila érsebész főorvossal arról beszélgettünk, miért nem pusztán esztétikai kérdés a látható, kanyargó vénatágulat, és hogyan forradalmasította a lézertechnológia a gyógyítást, valamint miért tekinthető a vádli izomzata a vénás keringés motorjának.

Sokunkban csak halovány kép él arról, mivel jár a visszér. Leginkább a feltűnő, lábszáron kitüremkedő erekkel azonosítjuk. Melyek azok a korai tünetek, amikre érdemes felfigyelni?

– Első jel lehet a boka és a lábszár környéki duzzanat, a bizonytalan eredetű lábfájdalom és a tipikusan éjszaka jelentkező lábikragörcs. Ami a látványt illeti, az igazság az, hogy egy egészséges, vékony embernél is látszódhatnak a vénák, de ezek ilyenkor egyenesek és egyenletes vastagságúak. Akkor beszélünk visszérbetegségről, ha a vénák kanyargóssá válnak és változó a méretük.

Milyen út vezet a betegség kialakulásához?

– A legfontosabb tényező a genetikai hajlam. Az elhízás vagy a mozgáshiány, bár ronthatnak az állapoton, nem kizárólagos kiváltó okok. Az ember felegyenesedett, így a vérnek a gravitációval dacolva kell feljutnia a lábtól a szívig. Ez egy tetemes hosszúságú függőleges utat jelent. A munkában a vénabillentyűk segítenek, amelyek csak felfelé engedik a vért. Ha azonban a véna fala elgyengül és kitágul, a billentyűk már nem zárnak jól, a vér pedig elkezd visszafelé folyni és pangani. Kialakul a visszérbetegség.

Gyakori panasz, hogy „estére szinte mintha ólomból lenne a lábunk”. Ez a túl nagy terhelés számlájára írható?

– Éppen ellenkezőleg! A vénás keringés motorja pontosan a lábszár és a comb izomzata. Amikor járunk, futunk vagy táncolunk, az izommunka segíti a vér visszajutását a szív felé. A vénás betegségnek az egyhelyben ülés és az állás a legnagyobb ellensége. Ezért fájdul meg a visszérbeteg lába délutánra az irodában ülve: nincs, ami “meghajtsa” a keringést. Az irodai dolgozóknak ezért is javasoljuk félóránként a bokakörzést vagy a vádli megfeszítését.

A legtöbb visszérbeteg esztétikai okok (nem a lábfájdalom) miatt keresi fel az érsebészt.

– A visszér egy krónikus állapot, a fájdalomhoz pedig hozzászokik az agy. Sok beteg akár 25-30 évig is húzza, halasztja a műtétet, és csak utána döbben rá, milyen mértékű fájdalommal élt együtt, miután a műtét révén megszabadul tőle, és az egyéb kellemetlenségektől is.

Valójában milyen egészségügyi kockázatot jelent a visszértágulat?

– Komoly rizikót rejt. A kitágult, kanyarulatos vénákban lelassul a keringés, pang a vér. És mivel ez egy „sűrű” anyag, tele sejtekkel, így ez a pangás könnyen vérrögök (mikrotrombusok) kialakulásához és felületi vénagyulladáshoz vezethet. Súlyos esetben mélyvénás trombózis, életveszélyes tüdőembólia is kialakulhat. Ráadásul – és ezt kevesen tudják – a mélyvénás trombózison átesett láb soha nem lesz olyan, mint előtte, mert a billentyűk maradandóan károsodnak. Mindemellett a pangó vérből a salakanyagok átszivárognak a véna falán, emiatt a bőr elszíneződik (megbarnul), elvékonyodik, és végső stádiumban ennek nyomán lábszárfekély alakulhat ki.

Milyen szerepe van az ultrahangnak a diagnózis felállításában? 

– 2026-ban bátran kijelenthetem: az az érsebészeti vizsgálat, ahol nem használnak ultrahangot, nem nevezhető szakvizsgálatnak. Teljesen fájdalommentes, biztonságos eszköz, amellyel látjuk a billentyűk működését és a fővénák pontos lefutását a bőr alatt. A visszérrendszer olyan, mint egy fordított fa: van egy főtörzse (fővéna), ami mélyebben fut és nem látszik, és vannak az oldalágai (a lombkorona), amelyek látványosan kidagadnak. Az ultrahang nélkülözhetetlen ahhoz, hogy lássuk, honnan indul a baj, és ennek megfelelően megtervezhessük a szükséges terápiát, beavatkozást. Emellett a modern műtéteket is végig ultrahangos monitorozás mellett végezzük.

Az endovénás lézeres technológia az egyik legkorszerűbb terápiás módszer visszérbetegség kezelésére. Miben más ez, mint a hagyományos műtéti megoldás?

– A hagyományos műtétnél szikével vágunk, és fémeszközökkel szó szerint kitépjük a beteg vénát. Ez altatásban történik, hetekig tartó munkaképtelenséggel (táppénzzel) jár, és fájdalmasabb, mint a lézeres műtét. A modern, endovénás lézeres technológiánál nincs vágás, csak egy pici szúrás. Ultrahangos vezérlés mellett vezetjük be a lézerkatétert a fővénába, és belülről, hőhatással elzárjuk azt. Olyan ez, mintha a fa törzsét vágnánk ki: a „lomkorona”, vagyis a csúnya oldalágak töltőnyomás híján elkezdenek sorvadni. A szervezet ezután saját magát gyógyítja, a maradék kis ereket pedig később egy egyszerű injekciós kezeléssel (szkleroterápiával) el tudjuk tüntetni.

Milyen előkészületeket igényel a lézeres visszérműtét, és mennyi ideig tart?

– Egy 3 hónapnál nem régebbi rutin laborvizsgálat szükséges hozzá, és egy EKG. Helyi érzéstelenítésben (tumeszcens anesztézia) történik a beavatkozás, és lábanként körülbelül mindössze 20-30 percet vesz igénybe. 

Milyen felépülési idővel kell számolnia annak, aki a lézeres megoldást választja?

– Mivel a bőr alatt kevesebb a fájdalomérző receptor, a posztoperatív fájdalom is jóval kisebb ebben az esetben. A műtét után a beteg feláll, felöltözik, iszik egy pohár vizet, és negyedóra múlva a saját lábán távozhat, kísérővel. Másnap már akár dolgozhat is, ha szellemi munkát végez. Két hétig kompressziós harisnyát kell hordani, de egy hét után már lehet óvatosan sportolni. Ez egy hatalmas ugrás az életminőségben a régi, hetekig tartó lábadozáshoz képest.

Sok a tévhit a visszérkezelésekkel kapcsolatban. Mi a meglátása a visszérkrémekre vonatkozóan?

– Fontos tisztázni: a visszérkrémek nem gyógyítják meg a visszérbetegséget, csupán enyhe, felületi hűsítő tünetenyhítést biztosítanak. Ezzel szemben a kompressziós harisnya kiváló eszköz, és a viselete nem csak betegeknek való. Az egészséges, de álló vagy ülő munkát végzők számára ez egy elsőrangú prevenciós megoldás a betegség megelőzésére vagy lassítására.

Mi a helyzet a seprűvénákkal, amelyek nagyon sok nőnek okoznak esztétikai szempontból bosszúságot?

– A leghatékonyabb megoldás ezekre a szkleroterápia, ami egy injekciós kezelés. Ennek során egy speciális gyógyszert fecskendezünk közvetlenül a vénába, ami elzárja azt. Bár a teljes felszívódás hónapokat, sőt éveket is igénybe vehet, tudni kell, hogy a folyamat idővel kiújulhat. Éppen ezért a láb esztétikai állapotának megőrzése érdekében időnként rendszeres „karbantartó” kezelésekre lehet szükség.