Szégyenérzet miatt vagy a fájdalomtól tartva sokan évekig halogatják a sebészeti, proktológiai vizsgálatot, pedig a késlekedés komoly következményekkel is járhat. Dr. Takács Tamás sebész főorvossal gyakori végbélpanaszokról, tévhitekről és félelmekről beszélgettünk.
A végbélpanaszokról őszintén – Interjú Dr. Takács Tamás sebész főorvossal
A leggyakoribb gond: az aranyér
Milyen végbéltáji panaszok esetén érdemes mindenképp sebész proktológushoz fordulni?
– Ha egy aranyeresnek gondolt vérzés a megfelelő kezelés mellett sem szűnik, azt mindenképp ki kell vizsgálni. Ugyanígy figyelmeztető jel, ha valaki úgy érzi, hogy nem tudja teljesen kiüríteni a székletét, vagy ha állandó székelési ingere van. Nem szabad elhanyagolni azt sem, ha nagyobb mennyiségű vér vagy nyák látható a székletében. És akkor is érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha a végbél környékén fájdalmas, piros, duzzadt terület jelenik meg, vagy visszatérő gennyes váladékozást tapasztal. Ez utóbbi tályogra, illetve sipolyra utalhat.
A proktológiáról a legtöbb embernek elsőre az aranyér jut eszébe. Mennyire gyakori ez a probléma?
– Nagyon gyakori: 50 éves korig a felnőtt lakosság nagyjából fele legalább egyszer találkozik aranyeres panaszokkal. A betegek leggyakrabban vérzés miatt keresnek fel minket. Érdekes módon a kezdeti aranyeres panaszok általában nem fájnak, mert a belső aranyér a végbélcsatorna olyan szakaszán helyezkedik el, ahol nincsenek érzőidegek. Éppen ezért a fájdalom hiánya nem jelenti azt, hogy minden rendben van.
| A rostok adják a széklet szárazanyag-tartalmát, így meghatározó szerepük van abban, milyen lesz az állaga – de ezt sem szabad túlzásba vinni. A cél a megfelelő állagú széklet: ne legyen se túl kemény, se túl híg. Ehhez elengedhetetlen a kellő folyadékbevitel is. Gyakori hiba ugyanis, hogy valaki hirtelen sok rostot visz be, de mellé nem iszik eleget, és ilyenkor a rost inkább puffaszt, mintsem segít, sőt székrekedést is okozhat. |
Honnan tudható, hogy a panasz mögött valóban aranyér, és nem más betegség áll?
– Ezt otthon, laikusként nem lehet eldönteni. Minden végbéltáji panasznál az alapos kikérdezés után háromlépcsős vizsgálat következik: megtekintjük a gáttájékot, majd elvégezzük a végbél tapintásos vizsgálatát és végül megtörténik az úgynevezett anoszkópia. Ez a végbélcsatorna szemrevételezését jelenti egy kis átmérőjű, megvilágított eszközzel.
Vastagbélrákszűrés: hány éves kortól ajánlott?
Sokan tartanak attól, hogy az aranyérből daganat alakulhat ki. Van ennek alapja?
– Az aranyér maga nem alakul át daganattá, a valódi kérdés az, hogy a vérzés honnan származik. Az aranyeres vérzés jellemzően néhány csepp vér a vécékagylóban vagy a széklet felszínén, és a megfelelő kezeléssel megszűnik. Ha a panaszok mégis fennmaradnak, az mindig intő jel: végbélvérzés nem kizárólag aranyerességből vagy berepedésből származhat. Ezért 50 éves kor felett azt javaslom, hogy akinek véres széklettel járó panaszai vannak, szűrő jelleggel vegyen részt vastagbéltükrözésen is.
Dr. Takács Tamás jelentős tapasztalatra tett szert sebész főorvosként, a kolo-proktológiai részleg vezetőjeként az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórházban. Szakmai tanulmányutakon Belgiumban és New Yorkban gyarapította tapasztalatait. A külföldi utakról három dolgot hozott haza:
|
Hány éves korban érdemes vastagbélrák-szűrésre menni?
– Ha egyenes ági rokonnál 50 éves kor előtt jelentkezett vastagbél- vagy végbéldaganat, akkor jóval korábban, akár 35 éves kortól is érdemes elkezdeni a szűrést. Ha a családban 50 éves kor után alakult ki a betegség, akkor 45–50 éves kortól javasolnám a szűrést. Ha a családban halmozódást látunk, és felmerül, hogy olyan genetikai információ van jelen, amely fokozottan hajlamosít a vastagbélrákra, akkor inkább 45 év az ajánlott kor. De elmondható: 50 éves kor felett mindenkinek javasolható a vastagbéltükrözés.
Sokan tartanak ettől a vizsgálattól. Miért éri meg vállalni a kolonoszkópiát?
– Nem tagadom: nem kellemes vizsgálat. De arra kell gondolni, hogy a szűrővizsgálat során felfedezett polipot a gasztroenterológus kollégák a vizsgálat alatt el is tudják távolítani. Ugyanebből a polipból öt-tíz év múlva, vagy akár hamarabb is, olyan rákos elváltozás alakulhatna ki, amelyet már csak műtéttel lehet kezelni. És ez nagyon nem mindegy.
Mikor van szükség a végbélpolip sebészi eltávolítására?
– A végbélben kialakuló polipok szövettani típusa többféle lehet. Vannak úgynevezett hiperplasztikus, jellemzően ártalmatlan növedékek. Fontos azonban, hogy amíg egy polip nincs eltávolítva és szövettanilag megvizsgálva, nem lehetünk száz százalékig biztosak abban, hogyan viselkedik. A rákmegelőző, úgynevezett adenomás polipokat pedig mindenképpen érdemes sebészi úton eltávolítani. Így a későbbi daganat kialakulásának esélye radikálisan csökken.
Végbéltályogtól a végbélsipolyig
Bár a végbéltályog és a végbélsipoly két külön diagnózis, mégis gyakran együtt emlegetik őket. Mi a kapcsolat közöttük?
– A végbéltályog a végbél környékén megjelenő, fájdalmas, duzzadt elváltozás, amely kifejezett nyomásérzékenységgel jár. A bőr sokszor piros, és tapintáskor érzékelni lehet, hogy alatta genny mozog. A tályog a végbél körüli apró mirigyekből indul ki, amelyek begyulladhatnak. Hogy pontosan miért, az egyelőre nem ismert, de lehetséges, hogy egy keményebb székletürítés hatására a mirigy nem tudja kiüríteni a váladékát. Mivel a záróizom rugalmas, de mégis feszes struktúra, a genny a záróizmon kívül, vagy néha a belső és a külső záróizom között gyülemlik fel tályog formájában. Az esetek egy részében a tályog megnyitását követően a panaszok enyhülnek, sokszor teljesen meg is szűnnek. Előfordul azonban, hogy újra és újra visszatérnek, jellemzően ugyanazon a helyen. Ilyenkor gondolni kell arra, hogy egy sipoly (fisztula), vagyis egy kóros járat tartja fenn a folyamatot. Ez is sebészi ellátást igényel.
Hogyan zajlik a végbélsipoly kezelése?
– A sipolyműtétet mindig alapos kivizsgálásnak kell megelőznie. Saját gyakorlatomban ez elsősorban kismedencei MR-vizsgálatot jelent. Visszatérő esetekben – és néha anélkül is – gasztroenterológiai kivizsgálást is javaslunk, mert a végbél körüli sipoly és tályog egy gyulladásos bélbetegség, például a Crohn-betegség első jele is lehet. Ilyenkor a kezelés egészen más, mint a jóval gyakoribb, mirigyeredetű sipolyoknál. Maga a beavatkozás a műtőben, érzéstelenítésben történik, így a páciens semmit nem érez belőle. Ha a terület kellően megnyugodott – csökkent vagy megszűnt a gennyes váladékozás –, és nincs olyan mértékű végbélgyulladás, amely Crohn-betegségre utalna, akkor el lehet gondolkodni a sipoly sebészi zárásán. Van, amikor azonban ez nem lehetséges. De ez nem feltétlenül jelent kudarcot: sok páciens, akinél a zárás nem volt sikeres, összességében mégis jobbnak ítéli az életminőségét, mint a műtét előtt.
Más gyulladásos bélbetegség is okozhat műtéti kezelést igénylő végbélpanaszokat?
– A gyulladásos bélbetegségeknek három nagy csoportja van: a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa és az úgynevezett nem meghatározott típusú gyulladásos bélbetegség. A Crohn-betegség hajlamosabb sipolyokat kialakítani, és összességében gyakrabban szorul sebészeti ellátásra, mint a colitis ulcerosával élő betegek. Bár a colitis ulcerosa is okozhat végbéltáji panaszokat, akár sipolyt is, de ez ritkább. Crohn-betegségben a végbélnyílás környékén fájdalmatlan duzzanatok alakulhatnak ki, és jellemző a sipolyok, tályogok megjelenése is. Mivel ezeknek a pácienseknek az immunrendszere is másképp működik, a Crohn-betegséghez társuló sipolyok kezelése eltér a megszokottól: a szemlélet tünetorientált, és az életminőség javítására fókuszál. Ezzel elérhetjük, hogy ez a túlnyomórészt fiatal betegpopuláció meg tudja élni mindazt, amit az adott életkorban meg kellene élnie: dolgozzon, családot alapítson, hódoljon a hobbijának. Ha ehhez sebészként hozzá tudunk járulni, akkor már elértük a célunkat.
Sokszor a félelmek gátolják a megoldást
Statisztikák szerint a vastag- és végbéldaganatok egyre fiatalabb korban jelennek meg. Ön mit tapasztal a praxisában?
– Igen. Ha végiggondolom az elmúlt években általunk kezelt eseteket, vannak köztük kirívóan fiatalok. Ez nem azt jelenti, hogy állandó pánikban kell élnünk, de tisztában kell lennünk azzal, hogy bizonyos tüneteket igenis komolyan kell venni. Ilyen a kezelés ellenére sem szűnő aranyeres vérzés, a széklet nem teljes kiürülésének érzése, a székletürítés megtörténte ellenére állandó székelési inger, vagy ha nagyobb mennyiségű vér, illetve nyák látható a székletben. Ezek mind figyelmeztető jelzések. Nem lehet eleget hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát.
A félelem egyik tárgya maga a vizsgálat. Pedig ez a gyógyulás nulladik mérföldköve.
– Sokat számít, hogyan kommunikálunk, és mennyi bizalmat sugárzunk a páciens felé – ez az egyik legfontosabb, amit tehetünk azért, hogy aki panaszokkal küzd, valóban el merjen jönni.
Sokan a sztómától, vagyis a mesterséges székletkivezetéstől való félelem miatt halogatják a sebészi kezelést. Mennyire befolyásolja ez a félelem a gyógyulást?
– Nagy mértékben. Volt olyan, hogy egy beteg két évig nem jelentkezett egy műtétre egy egyébként könnyen megoldható probléma miatt, mert azt hitte, hogy a beavatkozás végleges sztómával járna. Holott erről szó sem volt. Előfordul az is, hogy egy daganatos beteg a többszöri beszélgetés ellenére sem tud megbarátkozni a sztóma gondolatával, és ezért utasítja el a kezelést. Ilyenkor sem engedjük el azonnal a kezét, hanem újra és újra átbeszéljük a helyzetet, mert meg akarunk győződni arról, hogy valóban megértette, mivel jár a döntése. Ezért tartom kiemelten fontosnak a kommunikációt: nem elég elmondani valamit, meg kell győződni arról is, hogy a beteg valóban érti.
| Intézményünkben Dr. Takács Tamás sebész főorvos proktológiai és sebészeti szakrendelésén várja azokat a pácienseket, akik végbélvérzéssel, aranyeres panaszokkal, végbéltáji fájdalommal, duzzanattal, visszatérő végbéltályoggal vagy sipollyal, végbélpolippal, illetve megváltozott székelési szokásokkal, nyákos vagy véres széklettel küzdenek. Fordulhatnak hozzá gyulladásos bélbetegséghez társuló végbéltáji panaszokkal, valamint vastag- és végbéldaganat gyanújával vagy annak sebészi kezelésével kapcsolatos kérdésekkel is. |
Forduljon szakembereinkhez!A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 350 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 49 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 500.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet. |