Figyeljünk tüdőnk egészségére

A tüdő elsődleges feladata a légcsere, azaz az elhasznált (magas széndioxid tartalmú) levegő eltávolítása és a friss (magas oxigén tartalmú) levegő szervezetbe juttatása. A tüdőszövetekben zajló légcsere során a keringési rendszer segítségével jut el a különböző szervekhez a működéshez szükséges oxigén, illetve ürül ki a feleslegessé váló széndioxid. A légcsere hatalmas felületen zajlik (kb. 100 m2). A tüdőszövet regenerációs képessége csekély, a különböző károsító behatások a légcseréhez szükséges szöveteket károsítják. Központi szerepe miatt (a szervezet oxigén ellátása) a tüdő károsodása a többi szerv (szív, agy, vese stb.) működésére is negatív hatással van. A krónikus behatások: dohányzás, munkahelyi ártalmak, allergének mindegyike krónikus gyulladásos állapotot tart fent, fokozatosan károsítják a tüdőszövetet és ezáltal rontják a tüdő működését.

A különböző fertőző kórokozók (leggyakrabban baktériumok és vírusok) megbetegíthetik a felső légutakat: orrjáratokat (nátha), garatképleteket (garat-, mandulagyulladás), hangszalagokat (gége gyulladás). Egészséges embereknél a közvetlen légcserében résztvevő tüdőszövet kórokozó mentes (steril). Az alsó légutak fertőző megbetegedései a különböző méretű hörgők gyulladása, illetve a légcserében közvetlenül résztvevő tüdőszövetek érintettsége (tüdőgyulladás) az általános tüneteken (láz, gyengeség, izomfájdalom stb.) túl jelentősen beszűkítheti az életfontosságú légcserét.

Légzőszervünk a különböző kóros állapotokban azonos tünetekkal/panaszokkal válaszol. Leggyakoribb tünetek közé tartozik a száraz, vagy nedves köhögés és a nyugalmi, vagy terheléskor jelentkező légszomj. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek nemcsak tüdőbetegségek esetén jelentkezhetnek.

A légutak fertőző megbetegedései cseppfertőzés útján terjednek. A megfelelő tüneti és célzott gyógyszeres kezelések mellett nagyon fontos a kórokozók terjedésének megakadályozása. Nem járványos időszakban családokon gyakran végig haladnak a különböző közösségekből (bölcsőde, óvoda, iskola) hazahozott légúti fertőzések. Ezekben az esetekben is fontos a kórokozók továbbadásának megakadályozása: a beteg emberekkel történő kontaktus kerülése, a gyakori, megfelelő technikával végzett kézmosás, a szájmaszk használata.

A következőkre érdemes figyelnünk:

1. Bármennyire tisztának és védettnek hisszük is a lakásunkat, több száz fajta veszélyt jelentő szennyezőanyag, allergén vesz körül minket: penész, háziporatka, pollen, állati szőr, vegyi anyagok, a tisztítószerekből, a kárpitból, szőnyegből, bútorok lakkjából, festékekből stb. szállongó mikroszkopikus részecskék tömege.

2. Az ingerlő, maró, párolgó tisztítószerek, a vízkőoldó és a klór összekeverése során felszabaduló klórgáz, a spray formájú kozmetikumok, háztartási szerek belégzésének kerülése javasolt. Az égéstermék elvezetés nélküli gáz fűtőkészülék és a gáztűzhely, sütő egyes vizsgálatok szerint hozzájárulhat gyermekkori légúti betegségek kialakulásához.

3. A cigarettafüstben lévő égéstermékek agresszív, gyulladáskeltő és hosszú távon rákkeltő hatású vegyi anyagok, amelyek nemcsak magukat a dohányosokat, hanem a környezetükben élő, passzív dohányzásnak kitett hozzátartozóikat egyaránt sújtják! Főleg az aktív, de a passzív dohányzás is kerülendő!

4. A fizikai aktivitás sokat segít a szervezet integritásának fenttartásában. Legjobb, ha rendszeresen, naponta végezzük! A séta, gyaloglás, kocogás, kerékpározás, torna, vagy bármi más fizikai aktivitás, ami a pulzusszámot emeli, egyaránt hasznos, javítja az erőnlétet, a légzést és a keringést. A mozgás endorfin felszabadulás révén a közérzetet is javítja, és segít a túlsúly elkerülésében.

5. A szervezet egészének, benne a tüdőnek is nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel. A nyálkahártyák egészséges tisztulását segíti, ha naponta legalább másfél – két liter folyadékot elfogyasztunk. Kóros állapotban, például hörgőgyulladásnál, asztmánál a fokozott folyadékbevitel az egyik legfontosabb, bizonyított hatású váladékoldó, köptető „gyógyszer”. A megfelelő táplálkozás segít a szervezet egészséges működésének, ellenálló képességének megőrzésében.

6. Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha légszomj, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, elhúzódó rekedtség, köhögés, nem szűnő hurutos tünetek, gyengeség alakul ki. Tünetek nélkül is ajánlatos – különösen negyvenéves koron túl a tüdő funkcionális teljesítőképességének (légzésfunkció) és radiológiai állapotának ellenőrzése. A tüdő állapotának felmérése elsősorban a rizikócsoportba tartozó egyéneknek ajánlott.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.