Háziorvosi nyilvántartások szerint Magyarországon a felnőttek több mint 40 százaléka él magas vérnyomással. Érdemes arra is figyelni, hogy nemcsak a tartósan magas vérnyomásérték lehet figyelmeztető jel. Az időszakos reggeli vérnyomásemelkedés, a stresszes időszakokban mért magasabb értékek, valamint az otthoni és a rendelői mérések közötti eltérések indokolhatják a kardiológiai kivizsgálást. Egészségközpontunk kardiológusai vérnyomásnapló, szakorvosi konzultáció és szükség esetén 24 órás vérnyomásmérés segítségével tárják fel, mi állhat a visszatérő eltérések hátterében.
Nem mindig a stressz a ludas: Mit jelez, ha időnként magas a vérnyomás?
A magasvérnyomás-betegség megítélése nem egyetlen mérésen alapul. Az ismételten 130/80 Hgmm feletti vérnyomási érték figyelmet érdemel, ezért ha az otthoni mérések során rendszeresen ennél magasabb eredményeket kapunk, érdemes szakemberhez fordulni.
„A »csak néha magas a vérnyomásom« megfogalmazás megtévesztő lehet. Egyetlen mérés esetén nem állítható fel diagnózis, de ha többször mérünk 130/80 Hgmm feletti vérnyomás értéket, akkor célszerű orvoshoz fordulni. A tartósan magas vérnyomásérték hosszú távon károsíthatja az ereket és növelheti a szívinfarktus, a stroke, a demencia és a vesebetegségek kockázatát” – hangsúlyozza dr. Bencze Ágnes, belgyógyász, kardiológus szakorvosa.
Amikor mást mutat a vérnyomásmérő otthon és az orvosnál
Az orvosi rendelőben mért vérnyomásérték nem mindig ad teljes képet a páciens szív és érrendszeri állapotáról. Ha a vérnyomásérték a rendelőben magasabb, otthon, nyugodtabb körülmények között viszont normális tartományban marad, akkor fehérköpeny-hipertóniáról beszélünk. Ennek hátterében a vizsgálati helyzet okozta feszültség, szorongás állhat. A megfigyelések szerint az összes hipertóniás páciens kb. 30%-nál igazolható fehérköpeny-hipertónia.
A fehérköpeny-hipertóniával ellentétben az álcázott hipertónia felismerése nehézségekbe ütközik. Ilyenkor a rendelőben mért érték megfelelőnek tűnik, miközben otthon, munkahelyi terhelés alatt vagy akár éjszaka ismételten magasabb a vérnyomás. Ez megtévesztő lehet, mert egy megfelelő rendelői mérés után könnyű azt gondolni, hogy nincs további teendő. Az otthoni és a rendelői mérés tehát nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.
A fehérköpeny-, illetve az álcázott hipertónia felismerése 24 órás vérnyomás monitorozás eredményén alapszik, tehát ha ilyen jellegű gyanú merül fel, célszerű szakorvoshoz fordulni és a megfelelő vizsgálatot elvégezni. A magasvérnyomás-betegség hosszú ideig tünetmentes, nem okoz fejfájást, mellkasi fájdalmat, látászavart, légszomjat, de fokozatosan károsítja a szív- és egyéb ereket.
Így mérjük helyesen a vérnyomást otthon
A vérnyomás természetes módon is változik: napközben rendszerint magasabb, éjszaka alacsonyabb, a hidegebb hónapokban is emelkedhet. Ezért egyetlen mérés helyett több, megfelelő körülmények között végzett eredményből érdemes következtetéseket levonni.
Az otthoni vérnyomásmérés ehhez fontos segítséget adhat. Javasolt hitelesített készüléket és megfelelő méretű mandzsettát használni, mert a túl szűk vagy túl bő mandzsetta pontatlan eredményt adhat. A mérés előtti 30 percben lehetőleg ne fogyasszunk kávét vagy alkoholt, és ne dohányozzunk. Előtte legalább öt percet töltsünk nyugalomban. Mérjünk ülve, megtámasztott háttal, a lábakat ne keresztezzük. Az alkar legyen stabilan megtámasztva az asztalon, a kar pedig lehetőleg a szív magasságában. Mérés közben ne beszéljünk és ne mozogjunk. Érdemes egymás után két-három mérést végezni, közöttük egy-két perc szünettel, majd az értékek átlagát – vagy ha erre nincs lehetőség, a legalacsonyabb mért értéket – feljegyezni.
Kardiológiai konzultáció indokolt lehet, ha a magasabb eredmények napokon vagy heteken keresztül ismétlődnek, jelentős eltérés van az otthoni és a rendelői értékek között, rendszeresen magasabb a reggeli vérnyomás, vagy a korábban jól beállított értékek megváltoznak.
Mit mutat meg a 24 órás vérnyomásmérés?
A kardiológiai konzultáción a szakorvos áttekinti a vérnyomásnaplót, az életmódbeli tényezőket, a társbetegségeket, a családi előzményeket és az egyéb kockázati tényezőket, például a dohányzást, az elhízást, a cukorbetegséget és a kóros zsíranyagcsere-zavarokat. Szükség esetén 24 órás vérnyomás-monitorozást (ABPM) javasolhat annak eldöntése érdekében, hogy a terápia megfelelő és a páciens vérnyomása a kívánt céltartományba került.
Az ABPM során egy hordozható készülék 24 órán keresztül, előre beállított időközönként automatikusan méri és rögzíti a vérnyomást. Eközben a páciens a megszokott napi tevékenységeit végzi (dolgozik, pihen, alszik stb.). „A 24 órás vizsgálat különösen akkor informatív, ha felmerül a fehérköpeny- vagy az álcázott hipertónia gyanúja, ha az otthoni és a rendelői értékek nem egyeznek, vagy szeretnénk ellenőrizni, hogy a beállított kezelés a nap teljes egészében megfelelő eredményt hoz. Az éjszakai mérésekből pedig az is kiderülhet, hogy alvás közben kellő mértékben csökken-e a vérnyomás” – emeli ki dr. Bencze Ágnes.
Egészséges napszaki ritmus esetén alvás közben a vérnyomás általában 10–20 százalékkal alacsonyabb a nappali értéknél. Ha ez a csökkenés elmarad vagy kisebb a vártnál, az fokozott szív- és érrendszeri kockázatra utalhat. A 24 órás vérnyomásmonitorozás segíthet a hajnali vérnyomás-emelkedés vagy az esetleges túl alacsony értékek felismerésében és támpontot adhat a terápia módosításhoz.
Mit tehetünk a kedvezőbb vérnyomásért?
A vérnyomásértéket rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül befolyásolhatja a tartós stressz, az alváshiány, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás. A megfelelő, egészségi állapothoz igazított fizikai aktivitás ezzel szemben kedvezően hat rá. Általános ajánlásként ezért hetente legalább 150–300 perc közepes intenzitású vagy 75–150 perc intenzív aerob mozgás javasolt, továbbá legalább heti két alkalommal izomerősítő mozgást célszerű végezni.
A sófogyasztás mérséklése szintén fontos. Érdemes naponta legfeljebb 5 gramm só bevitelére törekedni, és ebbe beleszámítani a készételekkel, felvágottakkal, pékárukkal és más feldolgozott élelmiszerekkel elfogyasztott sót is.
Az otthoni mérések gyakorisága az élethelyzettől függ. Ha újonnan merül fel magas vérnyomás gyanúja, vagy az orvos gyógyszeres kezelés beállítását, illetve módosítását javasolja, egy-két héten keresztül naponta két-három alkalommal is célszerű vérnyomást mérni, a vérnyomásnaplót pedig ajánlott időszakosan kardiológus kezelőorvosnak bemutatni. Fehérköpeny-hipertónia esetén havonta két-három mérés is elegendő lehet, jól beállított vérnyomás mellett pedig havi négy-öt kontrollmérés segíthet időben észrevenni a változást.
A szívproblémákkal kapcsolatos további érdekességekért tekintse meg a BEKezdés podcast Szívünk titkai című epizódját.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 350 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 49 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 500.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
