Növekvő pajzsmirigygöb, hormontermelő mellékvese-daganat vagy elhanyagolt lágyéksérv – három különböző betegség, egész más tünetekkel, következményekkel. Mégis van bennük valami közös: bizonyos esetekben műtéti megoldást igényelnek. Hogy mikor és miért válik szükségessé a sebészeti beavatkozás, arról dr. Nehéz László PhD sebész, daganatsebész főorvost kérdeztük.
Mikor indokolt a műtét, és mikor elegendő a megfigyelés? – Interjú Dr. Nehéz László PhD sebész főorvossal
„A gyógyításban a legfontosabb a betegek iránti szeretet, a mesterek tisztelete és a betegséggel szembeni alázat.” (Dr. Nehéz László PhD sebész, daganatsebész főorvos)
Pajzsmirigydaganat: kevés az agresszív, „nem jól operálható” eset
A pajzsmirigy számos elváltozása kezelhető gyógyszeresen vagy rendszeres megfigyeléssel, más esetekben viszont műtétre van szükség. Mikor lép be a terápiás folyamatba a sebész?
– Alapvetően kétféle problématípust különítünk el: a jóindulatú és a rosszindulatú pajzsmirigy-elváltozásokat. Jóindulatú elváltozásoknál mindig egyéni mérlegelés kérdése, mikor indokolt a műtét. Ha valakinek a pajzsmirigye vagy a pajzsmirigygöbe akkorára nő, hogy nyomja a nyakat, légzési nehézséget okoz, vagy olyan helyen jelenik meg, hogy esztétikai problémát jelent, akkor pajzsmirigyműtétet javaslunk. Természetesen a rosszindulatú pajzsmirigydaganat egészen más helyzet. Szerencsére csak a daganatok töredéke olyan agresszív, hogy már nem operálható. Ugyanakkor a leggyakoribb pajzsmirigydaganatok előfordulása az utóbbi években jelentősen nőtt. A műtéti gyakorlatunkban a 30–40 éves páciensek sem számítanak ritkaságnak.
Mi dönti el, hogy csak az egyik lebenyt vagy a teljes pajzsmirigyet kell eltávolítani?
– Ez a daganat feltételezett típusától, elhelyezkedésétől, méretétől és attól függ, hány gócban jelenik meg. Ezek alapján döntjük el, hogy egy vagy két lebenyt kell kivenni. Érthető módon minden páciens azt szeretné, ha csak egy lebenyt távolítanánk el, ennek azonban szigorú szakmai kritériumai vannak. Ilyenkor el kell magyaráznunk, mi szolgálja onkológiai szempontból a legjobban az érdekét.
A teljes eltávolítás után élethosszig tartó hormonpótlásra kell számítani. Gondolom, ez is sokakat elriaszt.
– Igen, a teljes pajzsmirigy-eltávolítás után élethosszig tartó hormonpótlásra van szükség. Gyulladásos pajzsmirigybetegségeknél ugyanakkor előfordul, hogy a páciens már a műtét előtt is hormonpótlásra szorul. De tény, hogy mindenkit meglep, ha azt hallja, egy szervét teljesen el kell távolítani, és szinte mindenki megkérdezi, nem lehetne-e csak egy kis részt kivenni. Ez teljesen érthető hozzáállás, a mi feladatunk pedig az, hogy orvosi szempontból elmagyarázzuk, miért szükséges a nagyobb beavatkozás.
| Dr. Nehéz László PhD pályafutásának meghatározó részét, több mint két évtizedet a Semmelweis Egyetem I. Számú Sebészeti Klinikáján töltötte, ahol – ahogy fogalmaz – szinte mindent tanárainak köszönhet: fiatalon került közéjük, mellettük formálódott, majd nyugdíjba vonulásuk után kollégáival továbbvitte, amit tőlük tanult. Az ott elsajátított magas szakmai mércét ma is iránytűnek tekinti. 1997-ben Ausztriában vett részt laparoszkópos továbbképzésen, ahonnan a szakmai tudás mellett máig tartó barátságokkal tért haza. Évtizedek óta oktat, munkáját hallgatói díjjal is elismerték. Gyógyítói hitvallásának alapja a betegek iránti szeretet, a mesterek tisztelete és a betegséggel szembeni alázat. |
A mellékpajzsmirigyről nem sok információ él a köztudatban. Milyen feladata van a szervezetben?
– A mellékpajzsmirigyek apró, borsószem méretű mirigyek a nyakon, a pajzsmirigy közvetlen közelében – általában négy van belőlük. Az általuk termelt parathormon a szervezet kalcium-anyagcseréjét szabályozza. Nevük ellenére önálló szervek: a pajzsmirigyműtét során éppen ezért fontos, hogy épségben maradjanak.
Mikor válik szükségessé a mellékpajzsmirigy műtéti kezelése?
– A mellékpajzsmirigyek vagy a pajzsmirigyhez tapadnak, vagy attól elkülönülnek, így nem is mindig egyszerű megtalálni őket. Ha a teljes pajzsmirigyet el kell távolítani, nagyon vigyázni kell, hogy ne vegyük ki az összes mellékpajzsmirigyet – egyetlen jól működő mirigy is képes ellátni a teljes funkciót. Ha viszont valamelyik mellékpajzsmirigy túlműködik, és a betegség műtéti kezelést indokol, az érintett mirigy eltávolítására lehet szükség. A túlműködő mellékpajzsmirigy-daganatok csontritkuláshoz, csonttörésekhez, vesekőhöz és epekőhöz vezethetnek – sokszor éppen ezek az első jelek. Ezért, ha valakinek veseköve van, mindig érdemes ellenőrizni a vér kalciumszintjét és a mellékpajzsmirigy működését.
| „Gyerekként én is gépészmérnök, űrhajós vagy pilóta akartam lenni, ahogy a legtöbb fiú. Aztán az egyik osztálytársamnak volt orvosi családi háttere, és még általános iskolásként kitaláltuk, hogy orvosok leszünk. Ez így is maradt: együtt végeztük el az egyetemet. A sebészet pedig szinte adta magát, hiszen egész életemben bütyköltem, szereltem, kifejezetten manuális szakmát kerestem.” (Dr. Nehéz László) |
Amikor a mellékvese okozza a tüneteket
Mit kell tudni a mellékveséről? A mellékvesék apró mirigyek a két vese felső pólusán. Kéregállományuk többek között kortizolt és aldoszteront termel, ezek az anyagcserét, illetve a só- és vízháztartást szabályozzák. A velőállomány az adrenalint és a noradrenalint állítja elő, ezek a stresszválaszért és a vérnyomás szabályozásáért felelnek. Ha egy mellékvese-daganat a kelleténél több hormont termel, az az egész szervezetre kihat: elhízást, magas vérnyomást vagy vérnyomás-kiugrásokat is okozhat. |
Mellékveseműtétet is végez nálunk. Mikor kell műteni a mellékvesét?
– Itt is jó- és rosszindulatú elváltozásokat különböztetünk meg. Rosszindulatú daganatnál nem kérdés, hogy el kell távolítani. A jóindulatú elváltozásoknál az a döntő, hogy termel-e hormont. Ha nem, akkor azt vizsgáljuk, hogy a szerkezete alapján valószínűsíthető-e, hogy idővel rosszindulatúvá válhat. Ha a mellékvese-elváltozást egy más okból végzett képalkotó vizsgálat során, véletlenül fedezik fel, incidentalomáról beszélünk. Ezek többsége jóindulatú, de a műtéti szükségesség megítélésénél nemcsak a méretet, hanem a hormonális aktivitást és a képalkotó vizsgálatok eredményeit is figyelembe kell venni. Más a helyzet, ha az elváltozás szerkezete inhomogén, vagy egy lelet felveti a rosszindulatúság gyanúját. Ilyenkor is a műtét mellett döntünk rendszerint.
Miért fontos tudni a műtét előtt, hogy a daganat termel-e hormont?
– A túlzott hormontermeléssel járó mellékvese-daganatok általában műtéti javallatot jelentenek, mert az általuk termelt hormonoknak káros hatásai vannak: a beteg például elhízhat tőlük, vagy fokozott vizeletürítés jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel az a daganat, amely vérnyomásemelő hormont termel, mert ez altatás közben gyakran olyan problémát okoz, amellyel az aneszteziológusnak előre számolnia kell. Ezért a mellékvese-eltávolítás előtti kivizsgálás része, hogy meghatározzuk a beteg hormonszintjeit.
A leggyakoribb sérvtípus: a lágyéksérv
Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz lágyéksérvnél, amikor már fennáll a kizáródás veszélye. Mennyire gyakori, hogy nem méri fel jól a beteg a probléma súlyát?
– Nem mindenki ismeri fel a tüneteket. Ha valaki sportol, és terhelés közben fájdalmat érez a lágyéktájékon, nagyobb eséllyel fordul orvoshoz. De egy rutin urológiai vizsgálat során is gyakran kiszúrják. Gond általában azoknál van, akik észlelik a duzzanatot, de nem foglalkoznak vele, nem fordulnak sebészhez. Ha a duzzanat kemény, és már nem helyezhető vissza a hasüregbe, az a kizáródás veszélyére utalhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel. A kizáródásnál hányinger, hányás, erős hasi fájdalom, illetve a széklet- és szélürítés elmaradása is jelentkezhet. Ha a sérv a herezacskóig ér, már heresérvről beszélünk.
Becslések szerint minden harmadik férfit érint élete során a lágyéksérv, és itthon évente mintegy 20 ezer műtétet végeznek. Hogyan lehet diagnosztizálni ezt a gyakori elváltozást?
– A lágyéksérvek túlnyomó többsége fizikális vizsgálattal tetten érhető: a klasszikus lágyéksérvet a vizsgáló orvos kézzel is kitapintja. Ezért az első kapu legtöbbször a háziorvos. Kiegészítő hasi ultrahangra vagy MR-vizsgálatra általában sportolóknál van szükség. Ők már akkor jelzik a problémát, amikor bár kívülről még nem látszik semmi, a háttérben már megbújik egy belső hasfalszakadás, vagy a szeméremcsont mellett egy apró rés, ahová beszorulhat bélkacs vagy zsírszövet. Fontos tudni: a lágyéksérv magától nem gyógyul meg, a sérvkapu idővel általában tágul, és nő a kizáródás esélye. Nem érdemes tehát halogatni a sebészeti vizsgálatot.
| Dr. Nehéz László PhD daganatsebész főorvos fő fókuszterülete intézményünkben a pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy- és mellékvese-elváltozások, vastagbéldaganatok, epebetegségek, valamint lágyék-, köldök- és hasfali sérvek. Emellett várja a pácienseinket egyéb sebészeti vonatkozású panasszal is, például újonnan megjelenő, növekvő bőr alatti csomóval, duzzanattal. |
Forduljon szakembereinkhez!A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 350 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 49 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 25 év tapasztalatait és több mint 500.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet. |
