Járjon egy lépéssel a baj előtt! Ne várja meg az angina vagy a szívritmuszavar kialakulását!

A szív- és érrendszeri betegségeknél a megfelelő életvitelnek nemcsak a megelőzésben van kitüntetett szerepe, hanem a terápiában is. Legalább akkora hangsúlyt kell fektetni az életmódváltásra a kezelés során, mint a gyógyszerezésre – össze kell hangolni a kettőt a siker érdekében! – hangsúlyozza dr. Vereczkey Gábor kardiológus szakorvos, akivel többek között a prevenció és a szűrések fontosságáról is beszélgettünk.

Miért választotta az orvosi hivatást?

– Az érdeklődésem fókuszában mindig is az ember állt: eleinte érdekelt az antropológia, ám az élő ember tanulmányozásának élménye felülírt minden kezdeti tervet, és végül az orvostudomány mellett döntöttem. Intenzíves területen kezdtem – ehhez kapcsolódóan a szakmai első állomás az életemben az aneszteziológus szakvizsga volt, majd a következő a kardiológusi szakvizsga. A megszerzett speciális tudást Magyarországon, majd Svédországban és az Egyesült Királyságban kamatoztattam.

Több találmány is fűződik a nevéhez. Mit lehet ezekről tudni?

– Az egyik egy háromdimenziós EKG, amelynek a prototípusa már megvan, de sajnos a szabadalmaztatási eljárás nehézségei miatt még nincs használatban. A másik készülék a szív által az egy perc alatt megmozgatott vér mennyiségének mérésére szolgáló eszköz, és az impedancia kardiográf és a pulzoximéter ötvözéséből született. Az endothel funkció non-invazív módszerrel történő vizsgálatát teszi lehetővé, azaz olyan paramétereit tudjuk meghatározni minden egyes szívütésnek, amelyeket egyébként csak invazív módszerrel (szívkatéterezéssel, koszorúérfestéssel), vagy szívultrahang vizsgálattal látnánk. Mivel tisztán matematikai modellről van szó, így a készülék nem igényel kalibrálást – amit mér, az maga az érték, ütésről ütésre képes pontos, releváns adatokat szolgáltatni. A vizsgálat hasonló érzetre egy EKG vizsgálathoz, csak annyi a különbség, hogy némileg több időt vesz igénybe.

Miért fontos látnunk az endothel funkció állapotát?

– Az endothel sejtek az erek belső falán találhatók, és fontos szerepet töltenek be az érfal rugalmasságában. Funkciójuk romlása kapcsolatba hozható az érelmeszesedéssel, és végeredményben a szívinfarktussal, illetve a stroke-kal.

Milyen betegségek diagnosztikájában nyújt segítséget az endothel funkciót vizsgáló készülék?

– Alkalmas a hipertónia okainak feltárására, a szívelégtelenség diagnózisára, továbbá a teljesítmény, és a beteg általános állapotának felmérésére.

A kardiológiai betegségek szűrése kapcsán térjünk ki a népbetegségnek számító magas vérnyomásos betegség, a koszorúér-betegség, és a metabolikus problémák prevenciójára. Mire figyeljünk oda egészségünk megőrzése érdekében?

– Törekedni kell az egészséges táplálkozásra, kellő mennyiségű és minőségű pihenésre, a rendszeres mozgásra (nem feltétlen élsportra)! Talán már untig hangoztatott tanácsok ezek, de sajnos még mindig van tennivalónk ezen a téren. De a megfelelő életmódnak nemcsak a megelőzésben van meghatározó szerepe, a kialakul betegség terápiájában is kulcsfontosságú! Igaz, a genetikai örökségünk adott, és ez a legfőbb befolyásoló tényező a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében, de amit csak lehet, meg kell tennünk a problémák megjelenésének kivédése, de legalábbis késleltetése érdekében. A legfontosabb, hogy kordában tartsuk a koleszterinszintünket, és megakadályozzuk az elhízást! Itt említem meg, hogy a most meglehetősen divatos, túl intenzív súlyzózás például annyira nem tesz jót a szív- és érrendszernek, mert statikus terhelést jelent. Inkább kisebb súlyokkal érdemes dolgozni, nagyobb ismétlésszámmal! Illetve válasszunk valamilyen dinamikus mozgást!

Melyek a korai jelek, amelyek észlelésekor érdemes lehet felkeresni egy kardiológust?

– A teljesítőképesség változása az egyik első tünet, amely férfiaknál már a 30-as évek végén előfordulhat. Nem kell megvárni az angina és a ritmuszavar kialakulását! Időben kell cselekedni! Korai jel lehet még egy gyorsabb, hevesebb szívdobogás is, és az átlagosnál magasabb vérnyomás. A nőknél elsősorban a ritmuszavarok jelentkeznek először, és leginkább a tachycardia a jellemző. Figyelmeztető jelek lehetnek a laboreredményben egyes markerek is, például a túl magas koleszterinszint.

Hány éves kortól ajánlott elmenni preventív kardiológai szűrésre?

– A férfiaknál körülbelül 40 éves kortól már ajánlott a szűrésen való részvétel. A nők esetében a menopauza hoz jelentős változást ezen a területen, ugyanis módosíthatja a kifejezetten alacsony vérnyomású nők kardiális állapotát. Erre érdemes már jó előre felkészülni, épp ezért a nők esetében is a 40-es éveiktől javasolt az első kardiológiai állapotfelmérés.

Milyen gyakran érdemes ezen részt venni? 

– Ötévenként elegendő lehet. Ezt felülírhatja, ha valamilyen egészséggel kapcsolatos nagyobb változás történik, például diabétesz, magas vérnyomásos betegség, vagy egyéb szív- és érrendszert is érintő, veszélyeztető probléma alakul ki. 

Mennyit jelent a korai szűrés, tehát a problémák, a hajlam időben történő felismerése az életkilátások tekintetében?

– A korszerű vizsgálatoknak köszönhetően nagy biztonsággal szűrhető ki a trombózishajlam, és így a megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhető a baj, a szövődmény. Ugyanez a helyzet a vérzsír szintje kapcsán. Ezen felül az időben felfedezett szívelégtelenség, vérnyomásprobléma, a teljesítőképességben jelentkező visszaesés esetében egy invazív vizsgálattal, koronária-beavatkozással (koszorúér műtéttel, sztent beültetésével) normális életkilátások biztosíthatók. Sőt! Ha valakinél még időben felfedezik a koszorúér-betegséget, és megtörténik a megfelelő beavatkozás még a szívinfarktus előtt, akkor jobb életesélyekkel folytathatja tovább az életét, mint az, aki nem tudja, hogy milyen érrendszeri veszélyekkel kell szembenéznie.

A szűrés során milyen vizsgálatokra lehet számítani?

– Mindig először non-invazív vizsgálatokkal (például az EKG, szívultrahang) igyekszünk felmérni a szív- és érrendszer aktuális állapotát. Laborvizsgálati eredményből is lehet hasznos következtetéseket levonni: figyeljük többek között a koleszterintszintet, a szívelégtelenséget jelző paramétert, az ionháztartás (kálium-, nátrium-, magnézium-, foszfátszint) alakulását, és egyes hormonértékeket (pl. tesztoszteront) is.

Az utóbbi években szembesült-e kardiológusként rendhagyó tünetekkel, új tendenciákkal?

– A covid révén egy új betegségpaletta jelentkezett, elsősorban a fiatalok körében. A trombózisos, és az egyrétegű sejtmembránokat érintő gyulladásos folyamatok (steril szívburokgyulladás, szívizomgyulladás, hosszú covid-szindróma) esetszámainak növekedése fontos változás, és egyben új kihívás is a kardiológusok számára.

Dr. Vereczkey Gábor intézményünkben elsősorban non-invazív kardiológiai (EKG, fizikális vizsgálat és szívultrahang) vizsgálatokat vállal. Hitvallása, hogy minden lehetséges esetben előnyben kell részesíteni a beteg érdekében a non-invazív megoldásokat, megkímélve ezáltal a pácienst az elkerülhető kellemetlenségektől. Kiemelten fontosnak tartja a terápia sikere szempontjából a beteggel való kommunikációt és annak minőségét.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.