„Ne várjuk meg, hogy az ízületi kopás az utolsó stádiumig jusson!”

Az első csípőprotézis-beültetésnél, 1988-ban több sebész 5 liter vér pótlása mellett 1 napig műtötte a beteget, most egyetlen sebész megfelelő asszisztenciával ugyanezt 50 perc alatt operálja. Rengeteget fejlődött az ortopéd sebészet az utóbbi években – mondja dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD ortopéd-traumatológus főorvos, akivel interjúnk során szót ejtettünk többek között Norvégiában szerzett tapasztalatairól, a mozgás ízületvédő hatásáról és az ízületi kopás tüneti fázisairól is.

Mi volt a motivációja a pályaválasztás során? Miért pont az ortopédia mellett kötelezte el magát?

– Az ember csak azt a munkát tudja őszintén, valódi odaadással végezni, amiben hisz. Amivel minden nap szívesen foglalkozik, és amivel picit előrébb viheti a világot. Ez az, ami az orvosi hivatás felé orientált. Azon belül, hogy miért az ortopédia? Ortopéd sebészként szinte egyik pillanatról a másikra lehet kézzelfogható módon javítani a páciensek életminőségén, és ez fantasztikus érzés. 

Az elmúlt évek szakmai tapasztalatai közül melyik periódust emelné ki?

– Norvégiában 11 évig éltem, tanultam, dolgoztam: Erasmus ösztöndíjjal mentem ki, majd visszahívtak a rezidensképzésbe, végül az ortopéd szakvizsgát is itt tettem le. Főorvosként egy protetikai osztályon dolgoztam részlegvezetőként, ahol a fő profil a csípő-, és a térd protetizálása volt. Az egyik legfontosabb tapasztalat, amit hazahoztam a Norvégiában töltött időszakból, hogy a gyógyítás igazából a kommunikációval, a jó orvos-beteg viszonnyal kezdődik. Azzal, hogy a betegnek érthetően elmagyarázzuk a probléma hátterét, hogy valójában mi a gond. Ezzel a bevonódással, „aha-élménnyel” megy haza. Érti, mi a baja, tudja, mi a következő lépés, és miért, illetve azt is, mikor kell visszajönni, mire kell figyelni. Ez borzasztóan fontos. A magyarázatra sosem szabad sajnálni az időt!

Elsősorban a csípő, a térd és a váll kopásos betegségeit, illetve a sportsebészeti eseteket kezeli nálunk. A kopásos elváltozások jellemzően hány éves kortól jelentkeznek?

– Azt gondolnánk, hogy csak az időseket érinti az ízületi degeneráció. De ezek csak az úgynevezett elsődleges (primer) kopások. A másodlagos kopások valamilyen sérülés, gyulladás, korábbi törés, ficam, instabilitás, alapbetegség, anyagcsere-probléma miatt alakulnak ki. Ráadásul léteznek veleszületett deformitások is, például a csípőficam. Sajnos egy harmincas éveiben járó embernél is szükség lehet műtétre csípőízületi kopás miatt.

A térdnél is hasonló a helyzet?

Igen, látunk olyat, hogy munkahelyi balesetre, sportsérülésre visszavezethetően huszonéves embereknél “csont a csonton kopás” alakul ki. Tehát a kopásos problémák szinte minden korosztálynál jelentkeznek. 

Mi a megoldás előrehaladott deformitásnál? Mennyit fejlődött ezen a téren az orvoslás?

– Ha a csípő- vagy térdízületi kopás komoly panaszokat okoz, akkor szükségessé válik az ízület cseréje, azaz a protézisbeültetés. Nagyon fontos, hogy nekünk úgy kell megválasztani a technikákat, hogy mindig a beteg életminőségét, és annak javítását tartsuk szem előtt. Azt kell néznünk, hogy neki tényleg segít-e az az adott injekció, szteroid, műtét. Látni kell, hogy a protetika hatalmas utat tett meg az elmúlt évtizedekben. Mindenre van megoldás: különféle anyagok, méretek, navigációs behelyezés, robotasszisztencia, egyedileg tervezett implantok állnak a rendelkezésünkre. A most végzett ortopéd sebészeti műtétek nem régóta képezik részét a gyógyításnak ilyen formában. Például artroszkópos keresztszalagpótlást 1998-ban, míg csípőprotézis-műtétet 1988-ban végeztek először hazánkban. Utóbbinál sok sebész 5 liter vér pótlásával egy napig operálta a pácienst, most 50 perc alatt egyetlen sebész által – a megfelelő asszisztencia segítségével – zajlik a műtét. Épp ezért a felgyűlt nagy ortopédiai sebészeti tudásanyag miatt a szinte mindent operáló operatőr helyett most már specialisták vannak, akik az adott problémával heti szinten nagy esetszámban foglalkoznak.

Hogy befolyásolja a testsúlyunk az ízületeink állapotát és a protézisműtét kimenetelét?

– Gondoljunk bele: néhány négyzetcentiméteren megy át a testsúlyunk a terhelési felszínen egy napi 10-15 ezer lépésciklus mellett. Már 5-6 kg súlytöbblet is jelentős terhelésnövekedést okoz az ízületek számára! A felmérések, statisztikák szerint, ha 25 alá csökkentjük a testtömegindexet, akkor életünk folyamán legalább egy nagy ízületi protézist megspórolunk. A nemzetközi protokoll szerint nagyon magas BMI felett nem is szabad megműteni a beteget, hiszen a protézis ugyanúgy extrém terhelést kap majd, mint a saját ízület, és egyetlen implantátum sem alkalmas ilyen fokú terhelésre. Ráadásul drasztikusan növeli elhízás a műtéti kockázatot is: az alapesetben 1,5 százalékos fertőzésveszély felugrik akár 40 százalékra is, illetve exponenciálisan nő a sebgyógyulási zavar, a vérkeringési elégtelenség esélye is. Ha kialakul a fertőzés, akkor szükségessé válik a protézis kiszedése, és tisztítás után az új protézis behelyezése. 

Milyen tünetek jelzik a kopásos problémát, mi az a tünetegyüttes, amelynél érdemes felkeresni egy ortopéd szakorvost?

– Ha már megjelenik az az érzés, hogy valami nincsen rendben az ízülettel, akkor ajánlott szakorvoshoz fordulni. Nap mint nap találkozunk olyan betegekkel, akik sajnos már csak akkor jönnek, amikor ketten kell, hogy besegítsék őket az ajtón, és azt mondják, hogy “eddig tudtam húzni, most oldjuk meg valahogy.” Ne várjunk eddig a pontig! Nézzük, mire érdemes odafigyelni! Az ízületi kopásoknak 4 nagy tünetosztálya van. A nulladik, amikor még nincs tünet, de már jelen van a kopás. Az időskorban bekövetkező, primer kopások 10-15 év alatt alakulnak ki. Az első tünetosztály az, amikor nagyobb megterhelés után – például csípő- vagy térdízületi kopás esetén – combfájdalom, izomfájdalom, nehézlábérzés jelentkezik. Ekkor zsibbadttá válik a végtag és kicsit nehezebben mozog. A második tünetosztály esetében már kisebb megterhelésnél – sétánál, lépcsőzésnél – is előjönnek ugyanezek a tünetek. A harmadik tünetosztály az, mikor reggel be kell járatni az ízületeket, és éjszaka már nem találja az ember a helyét, a nyugalmi pozíciót, ahol nem fáj. A felszíni egyenetlenség miatt a zokni-, cipőhúzás, a lábujjköröm vágása, a felfelé lépcsőzés nehézségekbe ütközik, illetve van egy folyamatos fájdalomcsillapító-igény. A negyedik tünetosztálynál már kapaszkodót keres a beteg a mozgáshoz. 

Mit tehetünk annak érdekében, hogy lassítsuk ezt a kopási folyamatot?

A legfontosabb, hogy mozgassuk az ízületeket, éljünk aktív életet, csökkentsük a testsúlyunkat, táplálkozzunk egészségesen! A WHO heti 150 perc aktivitást javasol – ez az irányadó. Nincs olyan nagy esetszámú, nemzetközi, randomizált tanulmány, amely azt mondaná, hogy kopott ízületet nem jó mozgatni. Lehet, ez elsőre logikátlannak tűnik. De bizonyított tény, hogy a mozgás négy mechanizmussal is képes fájdalmat csillapítani: nem hagyja elvékonyodni az ízület körüli izomzatot, nem alakulnak ki csontos ütközők az ízület peremén (ami a deformitást okozza), a kopó félben lévő porc és az alatta lévő csont keményebb lesz a mozgás hatására, továbbá a hajszálvékony D-típusú idegrostokon küldött impulzusok csökkennek. Remek választás a szobabiciklizés, a túrázás, a séta, az úszás, vagy az egyszerű, átmozgató torna is! Mind-mind bizonyítottan óvja az ízületeket. Meg kell említeni, hogy a porcépítő „csodaszerek” azonban nem segítenek. A táplálkozásra érdemes inkább odafigyelni, amit – ha szükséges – kiegészíthetünk minőségi táplálékkiegészítő szedésével. És természetesen fontos az is, hogy időben keressünk fel egy szakorvost!

Forduljon bizalommal dr. Paukovits Tamás Mirkó PhD ortopéd-traumatológus főorvoshoz, akinek kiemelt területei egészségközpontunkban: a csípő- és térdproblémák kezelése, keresztszalag műtét, csípő- és térdprotézis műtét, továbbá a térdízület-, vállízület- és a csípőízület instabilitásának terápiája, illetve az izomszakadás, ínszakadás műtéti ellátása.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.