• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar

    A legtöbb áldozatot szedő fertőzés ma is fenyeget

    Tudja, mi a közös Szent Teréz, Chopin, a Brontë testvérek, Csehov, Poe, Nelson Mandela sorsában? Mindannyiuk halálát az évszázadokig legrettegettebb fertőzés, a tuberkulózis okozta. A veszély nem múlt el: a tbc kórokozója ma is milliókat öl meg évente.

    Napra pontosan száz évvel azután, hogy Robert Koch azonosította a tuberkulózis kórokozóját, a WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1982-ben március 24-ét a tbc világnapjává nyilvánította. A világnapon érdemes áttekinteni a tbc-vel kapcsolatos ismereteinket, annál is inkább, mert erről a betegségről máig nem beszélhetünk végleg múlt időben.

    sztetoszkop-vizsgalat

    Koch felfedezésének idejében, a XIX. században a tuberkulózis még Európa-szerte tömegesen szedte áldozatait. A tbc visszaszorításáért folytatott küzdelem fontos lépése volt a baktérium felfedezése, amelyet következő mérföldkőként az antibiotikumok felfedezése, a betegek egyre hatékonyabb kezelése, illetve a széleskörű szűrővizsgálatok megszervezése követett.

    Évezredek óta pusztít
    Évezredek óta ismert betegség, kimutatták a nyomát az ókori múmiák csontjaiban is, sőt, ötezer éves kínai feljegyzések is említik. Valószínű, hogy állatok betegsége volt először, és a letelepült életmódú, állattenyésztő őseink a tejelő állataiktól kapták el először. A középkori városok kezdetleges lakásviszonyai, a szűkös helyre összezárt, a gyakori éhínség és a járványok miatt legyengült népesség, a higiénia teljes hiánya miatt hihetetlen méreteket öltött a tüdővész, amelynek okát ekkoriban még nem ismerték, így védekezni sem tudtak ellene.

    Hasonlóan kedveztek a feltételek a fertőzés terjedésének a XVIII. századi Angliában, ahol az ipari forradalom nyomán gyárvárosok, ipartelepek alakultak, ahol sok ezer agyondolgoztatott, alultáplált gyári munkás zsúfolódott össze a nyomortelepeken. Ekkor minden negyedik angol tbc-ben halt meg. Magyarországon a legszörnyűbb pusztítást épp Koch idejében végezte a tuberkulózis, a XIX-XX század fordulóján mintegy hatvanezer halálos áldozata volt évente. A betegség visszaszorítása hazánkban az 1950-es évektől kezdődött, az első hatékony gyógyszerekkel, a kötelező védőoltással (BCG), a lakosság rendszeres tüdőszűrésével az esetek száma folyamatosan csökkent, a probléma megoldódni látszott.

    A fertőzéstől a betegségig
    A betegség a tuberkulózis, magyarul gümőkór nevet arról az elhalt szövetekből álló, gümőszerű képződményről kapta, amely a Mycobacterium tuberculosis baktérium hatására jön létre a beteg tüdejében. Ez a baktérium a gazdaszervezeten belül szaporodik, és különösen szívós kórokozófajta: ellenáll a szárazságnak, a gyengébb fertőtlenítőszereknek, még a savaknak is. Cseppfertőzéssel terjed, így beszéd, köhögés, tüsszentés alkalmával kikerülhet a beteg tüdejéből a baktérium. Testváladékokkal, csókkal, vérrel, anyatejjel, ondóval és hüvelyváladékkal is átadható. Jó tudni, hogy állatok is terjeszthetik, így fertőzött állat tejével, húsával is továbbterjedhet, ha nem hőkezelik megfelelően.

    A tbc jellegzetes tünetei a köhögés, a sűrű, esetleg véres köpet ürítése, mellkasi fájdalom, láz, izzadás, fáradékonyság, gyengeség, fogyás. A tüdőhólyagocskákban kezdődik a betegség, és az esetek többségében csak a tüdőt érinti, de megbetegítheti a központi idegrendszert, a vér- és a nyirokkeringés szerveit is, így akár egészen távoli szervekre, például ízületekre, ivarszervekre, a bőrre is kiterjedhet. Sokkal többen hordozói a tuberkulózis baktériumának, mint ahányan meg is betegszenek általa. A betegség kialakulását elősegíti minden olyan körülmény, amely meggyengíti az érintett immunrendszerét, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az alultápláltság, a helytelen, egyoldalú táplálékozás, a rossz higiéniai viszonyok, a krónikus betegségek és a HIV-fertőzöttség is.

    A diagnózis a mellkasi röntgen-, CT-felvételek és tenyésztéses köpetvizsgálat alapján állítható fel. Minél korábbi stádiumban fedezik fel, annál jobban kezelhető. Ha valaki a felsorolt tüneteket tapasztalja magán, vagy az életvitele, munkája vagy egyéb tényezők miatt fertőzésveszélynek van kitéve, jelentkezzen évente tüdőszűrésre akkor is, ha nem tartozik az erre kötelezettek közé.

    Ma is fenyeget!
    Néhány évtizede úgy tűnt, a tuberkulózis is felírható az orvostudomány által sikerrel visszaszorított betegségek közé. Az öröm azonban korainak bizonyult: a tbc újra terjed világszerte, a már mentesnek hitt fejlett országokban is. A WHO becslése szerint minden harmadik ember hordozója a tbc kórokozójának, ezek mintegy egytizede betegszik meg benne.

    A fertőző betegségek közül ma is a tbc szedi a legtöbb áldozatot, évente körülbelül hárommillióan halnak meg miatta. Legtöbben a legszegényebb országokban, hiszen ott a nyomor, az éhezés, a nagyarányú (az immunrendszert gyengítő) AIDS-fertőzöttség és a rossz egészségügyi ellátottság elősegíti a terjedését. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet arra is figyelmeztet, hogy a fejlett országokban is újraéledt a tbc veszélye, hiszen a modern kori népvándorlások, a turizmus és a menekültek áradata szinte elmossa a határokat.

    Magyarországon is újra egyre több tbc-s eset fordul elő. Míg 1990-ben csak 3600, húsz évvel később már 11 000 esetet regisztráltak, és hétszáz halálesetet jegyeztek fel tbc következtében. Ennek okát a szakértők a nyomorszinten élők számának emelkedésében, a lazuló szűrési fegyelemben és a sokkal fertőzöttebb keleti országokból érkező menekültek nagy számában látják.

    Új, veszélyes fejlemény a tbc elleni küzdelemben, hogy egyre gyakrabban találkoznak olyan, ún. polirezisztens baktérium-törzsekkel, amelyek az elmúlt évtizedekben ellenállókká váltak a bevált, hagyományos gyógyszerekkel szemben, „hozzászoktak” az ellenük alkalmazott antibiotikumokhoz. Ezért a WHO szakemberei újra és újra hangsúlyozzák, hogy nincs ok enyhíteni a tuberkulózis elleni intézkedéseken, sőt, fokozott erőfeszítésekre van szükség a megelőzés érdekében.