2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kórházfejlesztés
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu

    A glikémiás index szerepe az étkezésben

    Létrehozás dátuma: 2023. Október 13. Péntek 8:10

    A glikémiás index (rövidítve GI) nem adja meg egy-egy étel vagy élelmiszer szénhidráttartalmát, azonban tájékoztat arról, hogy mennyire gyorsan szívódik fel a szervezetben, ezáltal milyen léptékben emeli a vércukorszintet az adott élelmiszer.

    A glikémiás index szerepe az étkezésben

    Ezt a képességet a szőlőcukorhoz (vagy esetenként a fehér kenyérhez, zsömléhez) viszonyítjuk, melynek 100 a glikémiás indexe. Különösen nagy figyelmet kell szentelni az ételek glikémiás indexének inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén, de az egészségmegőrzés miatt is fontos szem előtt tartani.

    Az alacsonyabb glikémiás indexű élelmiszerek nem szívódnak fel olyan gyorsan, így a vércukorszintet sem emelik gyorsan. Az ilyen ételek fogyasztásának köszönhetően a nap folyamán kiegyensúlyozottabb vércukorgörbe érhető el.

    Mindezek ellenére szem előtt kell tartani, hogy a glikémiás index csak egy tényező, önmagában még nem mondja meg, hogy az adott alapanyag, élelmiszer egészséges-e vagy sem, beilleszthető-e egyéb alapbetegséggel rendelkező személy diétás kezelésébe. Ezért nem szabad csupán a glikémiás indexre alapozni az étkezésünket. Minden esetben kérjünk tanácsot szakembertől a helyes, egészséges, egyénre szabott táplálkozás beállításához.

    Mi befolyásolhatja az egyes élelmiszerek, ételek glikémiás indexét?

    Egy-egy étel glikémiás index értékét számos tényező befolyásolja az összetevőktől kezdve, az elkészítés módján át egészen az egyén egészségi állapotáig, ugyanis cukorbetegek esetében eltér egyes élelmiszerek glikémiás indexe az egészséges embereknél tapasztalttól. Az alábbiakban összegyűjtöttük a glikémiás indexet meghatározó faktorokat:

    • élelmiszer fajtája,
    • termesztés módja,
    • előállítási technológia (termesztési és ipari),
    • földrajzi hely,
    • érettségi állapot (pl. minél érettebb egy gyümölcs, annál magasabb a glikémiás indexe),
    • ételkészítési technológia (pl. pürésítés, túlfőzés, fehér liszttel vagy burgonyával sűrítés magasabb glikémiás indexet eredményez),
    • egy elkészült ételnél az alapanyagok kombinációja (pl. főtt burgonyához alacsony glikémiás indexű zöldségek fogyasztása javasolt),
    • makrotápanyagok eloszlása (pl. magasabb fehérje-, vagy zsírtartalom csökkenti a vércukoremelő hatást, azonban az optimális kalóriabevitelt figyelembe kell venni),
    • rosttartalom (pl. a magasabb rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér glikémiás indexe alacsonyabb a fehér lisztből készült kenyérhez képest),
    • az előző étkezésre fogyasztott szénhidrát minősége (pl. a reggelihez elfogyasztott alacsony glikémiás indexű zöldségek a következő étkezésre elfogyasztott szénhidrát vércukoremelő hatását is csökkentik).

    Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerekre (55 alatti érték) példák:

    • fruktóz,
    • szorbit,
    • a legtöbb hüvelyes,
    • a legtöbb zöldség, például spárga, cékla, uborka, brokkoli, karfiol, zeller, padlizsán, uborka, saláták, tök, paprika, paradicsom,
    • a legtöbb hazai gyümölcs,
    • olajos magvak,
    • korpás kenyér,
    • korpás müzlik és gabonapelyhek,
    • minden durum búzából készült és roppanósra főzött (al dente) tészta,
    • szójatej,
    • fölözött tej,
    • joghurt,
    • kefir,
    • tejszín,
    • tejszínes fagylaltok.

    A közepes glikémiás indexű ételekre (56-69 közötti érték) példák:

    • teljes kiőrlésű búzából készült kenyér,
    • rozskenyér,
    • feketekenyér,
    • barna rizs,
    • kuszkusz,
    • főtt rizs,
    • gluténmentes tészta,
    • zabpehely,
    • búzapehely,
    • zabkása,
    • müzli,
    • kukorica,
    • zöldborsó,
    • banán, füge, mazsola, ananász, kivi,
    • natúr cukrozatlan gyümölcslé,
    • chips,
    • étcsokoládé,
    • pattogatott kukorica.

    A magas glikémiás indexű ételekre (70 feletti érték) példák:

    • cukor, méz, malátacukor,
    • cukrozott üdítőitalok,
    • fehér és félbarna kenyér,
    • zsemle és kifli,
    • fehér liszt és belőle készült tészták, kalács,
    • burgonyapüré,
    • főtt burgonya,
    • abonett,
    • kétszersült,
    • sós és édes péksütemények,
    • édes müzlik és gabonapelyhek,
    • kukoricapehely,
    • rizspehely,
    • datolya, szőlő, görögdinnye,
    • ostyák,
    • kekszek,
    • cukrozott, sűrített tej.

    A tájékoztató Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus és táplálkozástudományi szakember közreműködésével készült el.


    Forduljon szakembereinkhez!

    A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

    Hírlevél feliratkozás - Budai Egészségközpont

    Gondoskodó szeretettel az egészségért

    Ajándékozzon masszázsterápiát, Optimum, vagy Góckutató szűrővizsgálatot! Érdekel >>