Dr. Várdi Visy Katalin Kossuth Rádió interjú: alvászavarok

Dr. Várdi Visy Katalin, a Budai Egészségközpont tüdőgyógyásza, szomnológusa 2019. május 14-én, a Kossuth Rádióban beszélt az alvászavarokról.

Hallgassák meg az interjút a Budai Egészségközpont Youtube-csatornáján:

Vagy olvassák el az alábbi részletet az interjúból:

„Miért alszunk?

Nem tudunk mindent az alvásról, az viszont nagyon fontos mérföldkő, hogy 2017-ben a cirkadián ritmus, azaz a napi éberlét, álmosság ciklus molekurális szintű leírásáért járt a Nobel-díj. De azt kérdezte Ön, hogy miért is alszunk. Erre valóban az a legjobb válasz, hogy ne legyünk álmosak, vagyis, hogy pihenjük ki magunkat. Alszik a test, alszik a lélek és alszik a szellem is. A test alvásáról: amikor az első alváslaboratóriumunkat megcsinálták Stanfordon, az Egyesült Államokban, az első alapos megfigyelésük az volt, hogy azok a sportolók, akik nem alszanak, azoknak az izomregenerációja sokkal rosszabb, mint azoknak a sportolóknak, akik megfelelő mennyiséget alszanak. Tehát itt az első lépés az volt, hogy legtermészetesebb doppingszer gyakorlatilag az alvás. Mert az alvás mit csinál? Alvás közben gyakorlatilag minden egy picikét alacsonyabb szinten működik, de ugyanakkor vannak olyan szinapszisok és gének az agyállományban, illetve az idegrendszerben, amik éppen, hogy alvás közben aktiválódnak. Tehát ez nem egy passzív folyamat, hanem más módon aktív folyamat, mint az éberlét. Az alvás többféle fázisból áll. Van az izomrelaxációval és nyugalommal járó úgynevezett non-REM fázis, illetve van az úgynevezett REM fázis, ami az álomlátás fázisa. A non-REM fázis fokozatosan egyre növekvő amplitúdójú agyhullámokat produkál. Van az egyes, kettes és a hármas fázis, ezek közül a hármas a mélyfázis, illetve van a szenderkés fázis, ami az egyes fázisa. A negyedik fajta pedig az álomlátás fázisa, rapid szemmozgások időszaka, amikor álmodni szoktunk és túl azon, hogy álomlátás időszaka van, ez az a fázis, amikor a legjobban relaxált az izomzatunk. Tehát akkor tényleg gyakorlatilag nem tudnánk felállni. Ez a többféle alvásfázis több okból szükséges. Egyfelől ugye rengeteg információ megy be az ember agyába a nap folyamán és ezeket a dolgokat megpróbáljuk megőrizni és míg a mélyalvásfázisban ezek a memóriák megerősödnek, addig a REM fázisban elrendeződnek, helyükre rakódnak. Tulajdonképpen nem elfelejtjük őket, csak a lényeges a lényegtelentől különbözik meg. Például mondok egy egyszerűbb esetet. Hogyha Önt most megkérdezném, hogy tegnap hány piros lámpánál állt meg a vezetés során...

Hát ezt én tegnap sem tudtam, nemcsak ma nem tudom.

De mondjuk megkérdezném, akkor ezt nem tudná megmondani. Viszont hogyha én azt mondanám Önnek, hogy én a rendőrségtől jöttem és szeretnék egy gyilkosságot kivizsgálni és igenis egy piros autót keresek itt meg itt, akkor Ön azt elő tudná hívni, nem rögtön, de hosszan gondolkodva elő tudná hívni, hogy hogy volt, elő tudná szedni az agyából és ez azért van, mert a REM fázis nem kitörli, hanem helyére teszi.

A rossz alvás csökkenti az alkalmazkodó képességet, a tanulási és tűrőképesség, a figyelem, a munkateljesítmény csökken. Az álmos fáradt ember ingerlékennyé válik, sőt, a tartós kimerültség testi betegségeket és szellemi leépülést is okozhat.

Az eltelt években annyira fejlődött az alvástudomány, az alvásmedicina, hogy kialakította a WHO az úgynevezett alvás-ébrenlét betegségeket és az elnevezés is nagyon fontos ebből a szempontból, mert azt is mutatja, hogy az alvásébrenlét betegségek leírással az alvás nemcsak az éjszaka problémája, hanem kihat az éberlétre, így a teljes egészségre is. Ez az új osztályozás 2020-től fog életbe lépni. Elvileg most ősszel fogja a Nemzetközi Grémium véglegesíteni és akkor 2020-tól már ilyen kategóriák szerint fogjuk írni a betegeknek a riportjait, zárójelentéseit.

Lesz valami gyakorlati haszna? Vagy mi lesz a következménye ennek, hogyha megtörténik ez az új besorolás, osztályozás?

Ez a megnevezés, hogy alvásébrenlét betegség, egyúttal arra is felhívás mindenki számára, különösen az orvosok számára, hogy úgy kell kérdezni az embereket, úgy kell a betegségüket végignézni, hogy egy kicsit belenézünk a napi ritmusukba. Például a napi ritmushoz kell vagy érdemes a gyógyszerelést kapcsolni. Például tudjuk azt, hogy a légzésfunkció hajnalban a legrosszabb, tehát érdemes úgy adni a légzésfunkcióra ható gyógyszereket, hogy hajnalban fejtse ki leginkább a hatását. Ez csak egyetlen példa, de számos ilyen betegség van. Az éjszakai élete valakinek hatással van a nappalára. Erre nagyon sok kutatás van egyébként, hogy csak egy nagyon egyszerű esetet mondjak, hogy hazabeszéljek: az orvosnők élettartama szemben az átlagos populációval sokkal rosszabb. És ennek az egyik magyarázata nemcsak a stresszes életmód, hanem az, hogy nagyon sokat ügyelnek, nagyon sok éjszaka marad ki és ennek következtében sajnos végleges szervi problémák keletkeznek, és nemcsak szervi problémák, hanem lelki eredetű problémák is, amelyek aztán sajnos lerövidítik az életüket.”

A cikk Dr. Várdi Visy Katalin közreműködésével készült.

 Tetszett ez a cikk? További érdekes és hasznos tartalmakért iratkozzon fel hírlevelünkre itt!

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.