Fokozott kockázatnál már 45 éves kor előtt is érdemes kardiológiai szűrésre járni
Létrehozás dátuma: 2025. Március 18. Kedd 15:42
Utolsó módosítás dátuma: 2025-03-20
A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak. Mégis nagyon kevesen fektetnek energiát és időt a megelőzésbe, állapotfelmérésbe, és leginkább akkor fordulnak csak szakemberhez, ha már baj van – hívja fel a figyelmet a problémára dr. Menyhárt Orsolya kardiológus szakorvos, akivel beszélgettünk a változókori magas vérnyomás mellett a szívritmuszavarról, a holisztikus gyógyítás előnyeiről és a rizikótényezőkről is.
Milyen panaszok, szív- és érrendszeri betegségek állnak az érdeklődése fókuszában?
– Leginkább azok a panaszok és betegségek, amelyek megfelelő életmóddal megelőzhetők, vagy sikeresen menedzselhetők. Ezek közé tartozik többek között a magasvérnyomás-betegség, egyes ritmuszavarok vagy a mellkasi fájdalom, és a magas koleszterinszint is.
Sokszor elhangzó ajánlás a vérnyomás esetében az önellenőrzés. Mikor és milyen gyakran érdemes mérni a vérnyomásunkat?
– Ha nincsenek panaszaink vagy már igazolt betegségünk, ami indokolná a folyamatos monitorozást, akkor elég heti egy alkalommal ellenőrizni. Különböző napszakokban ajánlott mérni. Fontos tudni, hogy mindig (24 órás) átlagértéket kell nézni, hiszen a vérnyomásunk rendkívül ingadozó, nőhet például mozgás hatására is. Tehát, ha csak elvétve mérünk egy-egy kiugró értéket, attól még nem kell megijedni.
|
A Magyar Hypertonia Társaság és az Európai Hypertonia Társaság besorolása Optimális vérnyomás: szisztolés <120 és diasztolés <80 |
Ha gyakran mérünk kiugró értéket, esetleg tüneteink is vannak, ezért felkeresünk egy kardiológus szakorvost, akkor mire számíthatunk?
– Általában kérünk egy 24 órás vérnyomásmérést. Ebből látszik az éjszakai profil is, amit értelemszerűen a beteg nem lát az önellenőrzés során Felmérjük a családi előzményeket, feltérképezzük a páciens életmódját (táplálkozás, dohányzás, sport/mozgáshiány, alkohol, alvászavar). Ezenfelül történik egy fizikális vizsgálat, amelynek része a vérnyomásmérés mindkét karon. (Jelentős különbség lehet a két kar között. Tankönyv szerint a jobb karunkon magasabb, de a gyakorlat az, hogy ez egyénenként változó. Lényeg, hogy azon mérjük inkább, amelyen magasabb értéket tapasztalunk.) Rendszerint egy szívultrahang is történik a kivizsgálás során.
A szívultrahangon mikor mutatható ki változás magas vérnyomásnál?
– Ha már van nyoma, akkor az nem jó jel, már szövődmény is kialakult. De előfordul az a helyzet is, hogy a szívultrahangon felfedezhető elváltozás, de a vérnyomás látszólag rendben van. Ez akkor is megeshet, ha csak éjszaka van gond a vérnyomással, azaz éjszaka nem történik meg a szükséges vérnyomás-csökkenés. Ez egy elég alattomos módja a szövődmény kialakulásának.
Mi lehet az oka ennek az éjszaka tapasztalható problémának?
– Alapvetően 15 százalékkal kell éjszaka csökkennie a vérnyomásnak, ezzel együtt ilyenkor mérséklődik a pulzusszám is. Ha a paraszimpatikus szabályzás nem működik megfelelően, akkor ez nem megy végbe, és hosszú távon ez megterheli a szívet. Ennek hatására kialakulhat alvászavar is, de előfordulhat az is, hogy fordított a folyamat: az alvászavar okozza a vérnyomás-problémát.
Milyen tünetek utalhatnak magas vérnyomásra?
– Fejfájás, szédülés, fülzúgás, fáradékonyság, alvászavar, feszültségérzet (látszólag ok nélkül).
Jellemzően az egyik időszak, amikor kialakul a hipertónia a nőknél, az a változókor. Mi ennek az oka?
– A hormonális változásokban (az ösztrogénnek védő hatása van), a súlygyarapodásban, az alvászavarban keresendő az ok. A rendszeres sport és a súlyunkra való odafigyelés jó irányba befolyásolhatja a folyamatokat.
A szívritmust is felboríthatja a menopauza. Mit tapasztalhatunk ilyenkor?
– Van, akinél például a nyugalmi pulzus 70-ről 90-re nő. Ezt akár érezhetjük is, de lehet, hogy csak egy rajtaütésszerű vérnyomásmérésnél derül ki az eltérés. A test jelezheti a változást mellkasi diszkomfortérzettel és a terhelhetőség csökkenésével (“elfogy a levegő”, nehezebben megy a lépcsőzés) is.
Mi a szakorvosi javaslat ebben az esetben? Mindenképp szükséges gyógyszeres kezelés?
– Általában igen. Akkor is kell gyógyszer, ha elindul az életmódváltás – párhuzamosan megy tehát a kettő. A gyógyszerrel rendezett vérnyomás az első néhány hónapban kifejezetten fontos támogatást ad a sporthoz. Bizonyos esetekben a későbbiekben akár el is hagyható a gyógyszer.
Ez jó hír. Nem jelent tehát mindig élethosszig tartó gyógyszerszedést a hipertónia diagnózis.
– Van, akinél elhagyható a gyógyszer, de sajnos ez a ritkább. (Nagyobb súlycsökkentésnél, komoly életmódváltásnál előfordul.) Az gyakoribb, hogy időnként csökkenthető a dózis.
A szívritmusgond és a hipertónia rendszerint együtt jelentkezik?
– Változó. Jelentkezhet együtt, de külön is menopauzában.
Mit lehet tenni a megelőzésért? Melyek a legfontosabb követendő szabályok?
– Számos táplálkozási trend ismert. A napi 5 étkezés azonban már megdőlt, háromszori étkezés javasolt. Törekedni kell a gyakori zöldségfogyasztásra, megfelelő folyadékbevitelre, kerülni kell a gyorsan felszívódó szénhidrátokat. Mozgás kapcsán a javaslat minimum heti háromszor 30 perc közepes intenzitású testmozgás, és mellé érdemes még erősíteni is. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert azt látom, hogy hajlamosak vagyunk csak kardió vagy kizárólag erősítő mozgást végezni. Külön egyik sem elégséges. (A köredzés például ilyen szempontból ideális lehet.)
A szívritmuszavar is egy gyakori kardiológiai probléma. Milyen tünetekkel jelentkezhet?
– Kevesen tudják, hogy szívritmuszavara mindenkinek van, ezek egy része teljesen normális jelenség, viszont vannak olyan ritmuszavarok, amelyekkel fontos, hogy foglalkozzunk, tehát kezelést igényelnek. Van, aki észreveszi a problémát, és akad, aki nem, ám aki észleli, az általában rosszul éli meg. A leggyakoribb panasz az extra ütés, vagy a rövid kihagyás után bekövetkező nagyobb ütés. A leggyakrabban ezek nyugalmi állapotban érzékelhetők. Ennek két oka van: nyugalomban alacsonyabb a pulzusunk, így ezek az extra ütések jobban tudnak érvényesülni, a másik ok, hogy ekkor jobban ráérünk magunkat figyelni. Lényeges, hogy az extra ütések által okozott panaszok sportoláskor általában megszűnnek. A szapora szívverés szintén gyakori tünet.
Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?
– Az említett problémák életmódváltás hatására javulhatnak. Ha néhány hónap után nincs pozitív változás, akkor gyógyszer szedését javasoljuk, de sajnos nincs minden ritmuszavarra speciális gyógyszer, így az esetek nagy részében a pulzuscsökkentésre használt készítményekkel próbálkozunk. Bizonyos esetekben egy kisebb beavatkozással lehetőség van a ritmuszavarok végleges vagy tartós megszüntetésére is.
Diagnosztikailag hogy választható el a normális szívritmuszavar a kórostól, vagyis a kezelendőtől?
– Erre a legalkalmasabb eszköz a 24 órás szívritmus-megfigyelés. A szakorvos ez alapján tudja felmérni a probléma mértékét. Ha az összes ütés számának 10 százalékát eléri az extra ütések száma, akkor orvosi szempontból foglalkozni kell a problémával. Az extra ütések objektivizálása feltétlenül fontos, hisz az érzékelés roppant változó. Előfordul, hogy valakit 5 extra ütés is zavar, de akad, akinél az ütésszám 50 százalékát teszi ki az extra ütés, és mégsem veszi észre.
Más vizsgálat is történik?
– Természetesen szívritmuszavarnál mindig meggyőződünk arról is, hogy nincs-e organikus eltérés a szívnél – erre a szívultrahang megfelelő eljárás. Megnézünk néhány laborértéket is, mert triggerelheti a szívritmuszavart például vashiány vagy pajzsmirigygond is.
Lehet tenni a megelőzésért?
– Többek között érdemes figyelni a magnéziumszintre, de fontos a rendszeres sport is.
A holisztikus gyógyítást képviseli. Hogy segíti ez a gyógyulást?
– Alapvetően ez a fogalom az interdiszciplinális megközelítést képviseli, azaz az arra való törekvést, hogy a problémát több irányból (több terület felől) szemléljük, a testet egészében közelítsük meg. Amikor valaki hozzám jön, a belgyógyász is dolgozik bennem, azaz más leleteit is megnézem, és komplexen vizsgálom a panaszokat, eredményeket. Sok minden ugyanis összefügg. Ott van például a pitvarfibrilláció (amit már egyes okosórák is kitűnően jeleznek), amelynek a hátterében sokszor pajzsmirigybetegség áll. Ekkor tehát nem lehet kizárólag a fibrillációt kezelni, a kiváltó problémát is meg kell oldani. Vagy másik példa a hipertónia, amikor érdemes egy hasi ultrahangot is kérni, hisz a vesével, mellékvesével is összefügghet a vérnyomás emelkedése.
Ez a betegellátásban a gyakorlatban hogy jelenik meg?
– A pácienseknek mindig elmondom és le is írom, hogy melyek azok a vizsgálatok, amelyek elvégzésére szükségem van a következő szakorvosi vizsgálathoz, hogy egy átfogó képet kaphassak az aktuális állapotról. Emellett komplexebb szemléletű tanácsadásban és vizsgálatban részesül a páciens.
Mit tanácsol a megelőzés kapcsán?
– A megfelelő életmód (dohányzás mellőzése, egészséges étrend, sport) kialakításán túl fontos, hogy 45 éves kor után, vagy – ha a családi anamnézis indokolja – még korábban keressünk fel szakorvost állapotfelmérési céllal. Ilyen családi vonatkozású ok lehet a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a szívinfarktus vagy egyéb szív- és érrendszeri esemény, probléma felbukkanása a szülőknél, nagyszülőknél, különösen fiatalabb korban, 50 év körül. Szintén korábban (40 életévnél) keressünk fel kardiológust, ha dohányzunk, mert ez is fontos kockázati faktor. Természetesen megjelenhet olyan szív- és érrendszeri tünet is, amely feltétlen szükségessé teszi a sürgős szakorvosi vizsgálatot. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy nagyon fontos odafigyelni magunkra, hiszen egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek a kardiológiai betegségek. Például a koszorúér-betegség régen jellemzően 50-55 év felett alakult ki, most már sokkal korábbi életszakaszban is gondolni kell rá.
A nemek között van különbség?
– A férfiaknál korábban jelentkeznek a szív- és érrendszeri betegségek, a nőknél a menopauza idején vagy azután, tehát általában később nő a kockázat.
Milyen vizsgálatokra van szükség a szűrés során?
– Az anamnézis felvételén (beleértve a családi anamnézist is), és a panaszok, életmódra vonatkozó szokások, állandó gyógyszerek megismerésén túl, történik egy fizikális vizsgálat (vérnyomásmérés, EKG), és szívultrahang is. Ha nagyobb a kockázat, akkor terheléses EKG is ajánlott, illetve ha kiemelten magas a rizikó vagy rossz eredményt mutat a terheléses vizsgálat, akkor koronária CT elvégzése is szükséges.
Forduljon bizalommal dr. Menyhárt Orsolya kardiológus szakorvoshoz szív- és érrendszeri problémáival (a megfelelő terápia kialakítása érdekében), illetve szűrési céllal, hogy képet kapjon aktuális kardiológiai, egészségi állapotáról, és megelőzhesse a komolyabb szövődmények, esetleges végzetes események kialakulását.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 24 év tapasztalatait és több mint 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
