Váll dekompresszió (szubakromiális)

A szubakromiális tér, a lapocka nyúlvány (akromion), illetve az alatta elhelyezkedő felkarcsont közötti terület. Jelentősége, hogy a felkar mozgatásában résztvevő egyes izmok, illetve az izmok csúszását biztosító nyálkatömlő (burza) itt helyezkedik el. A szubakromiális tér, és a benne elhelyezkedő anatómiai képletek egészséges állapota szükséges ahhoz, hogy a felkar mozgatása, és leginkább a törzstől való, oldal irányban történő fej fölé elemelése kivitelezhető legyen. Amennyiben nem műtéti kezelések nem érik el a kívánt javulást, akkor operációra lehet szükség.

Általános ismeret a betegségről

Az beteg panaszainak hátterében több faktor is szerepet játszhat, melyek mindegyike, a szubakromiális térben hoz létre szűkületet. Ilyen tényező lehet a vállcsúcsi nyúlvány (akromion) veleszületett morfológiája, alsó felszínének, illetve a szemközti oldalon található felkarcsont szerzett csontos kinövései. További tényező, a vállöv izmainak gyengülése, bénulása, amelyek a felkarcsontra ható erők miatt, annak a vállcsúcsi nyúlvány irányába történő felkúszását eredményezik, a szubakromiális tér kárára. Ugyanezt okozhatja a nyálkatömlő gyulladása, ezáltal való megvastagodása is.

Mindezek hatására a becsípődő, lágyrészek (izmok, ínak, nyálkatömlő) irritálódnak, gyulladásba kerülnek, sérülnek. A gyulladás következtében ezek a lágyrészek beduzzadnak, így további relatív térszűkületet okoznak. Bizonyos fizikai aktivitások hosszú ideig történő művelése (munka, vagy sport) szintén hozzájárulhat a kórkép kialakulásához. Ritkán a szervezetben lévő egyéb gyulladások, fogászati, gégészeti, vagy urológiai, nőgyógyászati gócok okoznak ebben a térben gyulladást. Ezért ezek kizárása sokszor fontos lehet műtét előtt.

Melyek a lehetséges tünetek?

Az irritáció, gyulladás és sérülés következtében, a leggyakoribb panaszok a következőek:

• terhelési, és gyakran nyugalmi, éjszakai fájdalom
• fájdalmas mozgásív
• emelés, vagy rotáció közben gyengeségérzés
• beszűkült mozgástartomány
• mozgás közben jelentkező ropogás

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Alapvetően kétféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A nem műtéti (konzervatív) és műtéti.

A konzervatív kezelés célja

Kezelések alapvető célja a fájdalommentesség és a felkar mozgástartományának visszanyerése.

A konzervatív kezelés eszközei

Gyógyszeres kezelés, amely fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentők alkalmazásából áll, illetve gyógytorna, valamint a fizioterápia egyéb eszközei.

Műtéti kezelés

A sebészi beavatkozás lényege, hogy a szubakromiális tér megfelelő tágasságát biztosítsuk. Ennek érdekében, a vállcsúcsi nyúlvány (akromion) alsó felszínét és csontkinövéseit, szükség esetén a felkarcsont kinövéseit is eltávolítjuk. A gyulladt nyálkatömlőt eltávolítjuk. A szubakromiális tér felső falának részét képező szalagot (ligamentum korakoakromiálisz) szükség esetén átmetsszük. A beavatkozást követően elegendő tér áll majd rendelkezésre, hogy a felkar mozgatásában résztvevő, izmok akadálytalanul mozoghassanak, elkerülve azok további károsodását.

A műtét menete

• Nyitott műtét során, a felkar felső harmadában 3-5 cm hosszú bőrmetszést ejtünk.
• A delta izmot, épségére ügyelve rostirányban szétválasztjuk, hogy az alatta fekvő területhez hozzáférjünk (delta split).
• Artroszkópos műtét során kis bőrmetszést ejtünk a vállon, ellenőrizzük a vállízület képleteit, majd egy második, szükség esetén harmadik bőrmetszést ejtve speciális műszerekkel behatolunk a szubakromialis térbe.
• Mind nyitott, mind artroszkópos műtét során a szubakromiális térbe jutva, a gyulladt nyálkatömlőt (burzát) eltávolítjuk.
• A feszülő, degeneratív, a tér felső falának részét képező szalagot (ligamentum korakoakromiále) átvágjuk, majd a vállcsúcsnyúlvány (akromion) alsó felszínét egyenletesre képezzük ki. Szükség esetén, a felkarcsont kinövéseit is eltávolítjuk.
• Műtét közben ellenőrizzük a régióban futó izom (muszkulusz szupraszpinátusz) épségét, és ha szükséges, varratokkal helyreállítjuk annak folytonosságát.
• A területet átöblítjük, hogy eltávolítsuk a gyulladásos folyadékot, törmelékeket.
• Szükség esetén kis szívócsövet (drain) helyezünk a sebbe, amely a műtét után felgyülemlő vért és savót vezeti ki.
• Több rétegben bevarrjuk (zárjuk) a sebet, és steril kötéssel fedjük azt.
• Műtét végén hálós kötszerrel rögzítjük a karját a testéhez.

Mi történik, ha az indokolt műtéti kezelés elmarad?

• A szubakromiális tér szűkülete tovább fokozódhat (progresszív).
• Fájdalom fennmarad, fokozódhat.
• A vállöv izmaiban a gyulladás és a folyamatos mechanikus ingerek következtében károsodás keletkezhet, az ín akár el is szakadhat, amely további műtéti beavatkozást vonhat maga után.
• Felkar mozgásában korlátozódhat.
• Életminőség romolhat.
• Később elvégzett műtét technikailag nehezebb lehet, eredményessége csökkenhet.