Kalapácsujj műtét

A láb leggyakoribb deformitásai közé tartozik a kalapácsujj. Jellemzően egy-vagy két lábujj (második-harmadik ujj) torzulása, melynek lényege, hogy a legalsó lábperc kiemelkedik, a második és a harmadik pedig a láb felé fordul, jellegzetes V alakot formálva. Előfordulhat az is, hogy a nagylábujj deformálódása miatt a többi lábujjnak kevesebb hely jut, az egyik lábujj a másik fölé kerül.

Milyen okok vezetnek a kalapácsujj kialakulásához?

Kialakulásának az oka komplex előláb-deformitás, a láb statikájának a felbomlása, a harántboltozat süllyedése.

Gyakrabban a második és/vagy harmadik, ritkábban a negyedik lábujj torzul, az alsó ujjperc kiemelkedik, a másik két ujjperc pedig az inak húzása miatt lesüllyed, V alakban a lábujj megtörik.

Fokozatosan kialakuló betegség lévén, a lábujjak tövéhez egyre több terhelés kerül, majd lassú átrendeződés kezdődik el; ezért leggyakrabban nem is önmagában, hanem a nagylábujj bütyökhöz társultan jelentkezik a kalapácsujj elváltozás. Az előláb kiszélesedik, de a lábujjak így is torlódnak a rossz terhelés miatt, a középperc hajlító ín megrövidül, az alappercet feszítő megnyúlik. Ez az egyenlőtlenség egy idő után olyan mértékű torzuláshoz vezet, hogy cipőviselési nehézségeket okoz, a lábujj felső részén a megtöretésnél kemény, fájdalmas bőrkeményedést okoz.

Mi okozza és mit jelent ez az ortopédiai kórkép?

• Kialakul a harántboltozat süllyedése, az előláb kiszélesedése és a következményes lábujj/lábujjak szöglettörése és kóros helyzetben rögzülnek az ujjak.
• a fájdalmas bőrkeményedés miatt az ujj tömegesebbé és gyulladttá válik.
• Mindezeket a csont-, ín- és izomegyensúly felbomlása okozza.
• A feszülés hatására az ízületi tok is gyulladttá válik és megvastagodik.
• A lágyrészek zsugorodása miatt az ízület mozgásterjedelme beszűkül.
• A mozgás és terhelés fájdalmassá válik, a lábujj sokszor nehezen fér el a cipőben.

Melyek a kalapácsujj alapvető tünetei?

• Fájdalom, amelynek jellemzői:
  • égő érzés, folyamatos irritáció.
  • Terhelésre fokozódik.
• Mozgásbeszűkülés, merevség.
• A járóképesség és a járástávolság lecsökkenése.
• Cipőviselési nehézségek.
• Mindezek sántításhoz vezetnek.
• Gyulladásos kisebesedés.
• Esztétikai problémát okozó torzulás.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Alapvetően kétféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre:

Nem műtéti (konzervatív) kezelés

Célja:

• A fájdalom csökkentése
• A lábujj és előláb deformitás fokozódásának a megállítása
• Sántítás csökkentése

Eszközei:

• Gyógyszeres kezelés:
  • gyulladáscsökkentők
  • fájdalomcsillapítók
• Egyéb kezelések: lábtorna, lúdtalpbetét vagy gyógycipő viselése, kalapácsujj alátámasztó szilikon párna

Műtéti kezelés

Ha a nem műtéti kezelési módok már hatástalanok, valamint a klinikai és röntgenvizsgálatok igazolják a diagnózist, műtétet javasolhat az orvos. Fontos a műtét idejének kiválasztása, ami főleg a beteg fájdalomtűrő képességétől és a progresszió (súlyosbodás) mértékétől függ.

Orvosa az adott csontok és lágyrészek aktuális állapota és a panaszok alapján akkor javasol műtéti megoldást, ha a deformitás olyan mértékű, hogy jelentősen romlik az életminőség és más módon a torzulás már nem korrigálható.

• A torzult ujjat normális anatómiai helyzetbe hozzuk
• A megtöretés magasságában a lábujj felett vezetett metszésből az ízület műtéti felnyitásával (arthrotómia) kezdődik a beavatkozás, majd a lábujj alapperc kiálló fejét az orvos eltávolítja, az éles csontszéleket korrigálja, szükség esetén a megnyúlt inat öltéssel összehúzza.
• A deformitás mértékétől függően a fájdalmas bőrkeményedést orvosa eltávolíthatja.
• Az elért csontos korrekciós (javult) helyzetet csavarokkal vagy egyéb fém implantátumokkal lehet rögzíteni, ha szükséges, ebben az esetben röntgen képerősítő használata válhat szükségessé (természetesen a sugárvédelmi óvintézkedések megtételével).

A műtét menete:

• A kalapácsujj felett ejtett metszésből feltárjuk a beteg ízületet.
• Elvégezzük a fent leírt műtétet.
• A műtéttel együtt járó utóvérzés miatt ritkán elvezető szilikon csövet helyezünk a műtéti területbe.
• Gondos vérzéscsillapítás után zárjuk a sebet.
• A csonteltávolítás és a tengelykorrekció mértékének, illetve a szalagrendszer felszabadításának és helyreállításának megfelelően fedőkötést és rugalmas pólyát vagy pedig redressziós (helyben tartó, helyreállító) kötést helyezünk fel.

Mi történik, ha az indokolt műtéti kezelés elmarad?

• A fájdalom további fokozódása várható.
• A tengelyeltérés és a mozgáskorlátozottság súlyosbodhat.
• Az életminőség tovább romlik.
• A későbbiekben elvégzett műtét eredményessége csökkenhet.