A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Conn szindróma

A Conn-szindróma, azaz hiperaldoszteronizmus

Mint a neve is mutatja, a betegség jellemzője az aldoszteron nevű hormon megnövekedett mennyisége, mely előbb-utóbb a kór jellegzetes tünettanát hozza létre.

Az aldoszteron a mellékveséink (a vesék felső részén elhelyezkedő, attól anatómiailag és élettanilag is teljesen elkülönülő, kisméretű, háromszög alakú páros szerv) kérgi részének meghatározott zónájában termelődik, feladata a vesén keresztül történő nátrium, s ezzel együtt víz visszatartása, valamint a kálium ürítésének elősegítése.

Conn-szindróma kialakulásának okai

A Conn szindróma hátterében az esetek legnagyobb hányadában (mintegy 90 százalékban) a mellékvesekéreg jóindulatú adenómája, hormontermelő daganata áll. Ennél ritkábban fordul elő genetikailag meghatározott, azaz, örökletes eredet. Ez utóbbinak egyébként – az érintett génszakasztól függően – két típusa is kialakulhat. Mindezek mellett a Conn szindrómát okozhatja mindkét oldali mellékvese kérgi részének megvastagodása (szakszóval hyperplasiája) is.

A betegség jelentőségét elsősorban az adja, hogy a magas vérnyomásban szenvedő páciensek egy részénél ez a kórok búvik meg a háttérben. Gyakoriságáról újabb és újabb adatok látnak napvilágot, a jelenlegi statisztikák alapján Magyarországon is több tízezer ember érintett, a 30-50 éves, magas vérnyomásban szenvedők között akár 10 százalékos gyakoriságot is elér.

A Conn-szindróma tünetei

A betegség tüneteit tehát a szokásosnál jóval nagyobb mértékben termelődő aldoszteron okozza. Ilyenkor a vesén keresztül igen nagy mennyiségű nátriumsó és víz kerül visszatartásra, ami leggyakrabban magas vérnyomás betegséghez vezet, annak minden kellemetlen tünetével: fejfájás, szédelgés. A vesében ilyenkor a nátriumionok helyett is káliumionok ürülnek, ami igen hamar a szervezet csökkent káliumszintjéhez vezethet, ami elsősorban izomfájdalmak, izomgörcsök, kifejezett gyengeség, súlyosabb esetben pedig szívritmuszavar, visszatérő izombénulások képében nyilvánulhat meg. Az így kialakult magas vérnyomás rendszerint közepes vagy súlyos mértékű, és általában gyógyszeres terápiára nehezen reagál. Az egyéb eredetű hipertóniákkal szemben, itt gyakrabban alakulhat ki agyvérzés, szívizominfarktus, vagy a vesék károsodása.

Conn-szindróma diagnosztikája

A diagnosztizálás menete többlépcsős folyamat: a betegeke rendszerint a magas vérnyomásuk miatt keresik fel orvosaikat, akik ilyenkor a szokásos protokoll alapján megkezdik a háttérben megbúvó lehetséges kórfolyamatok feltérképezését. Vérvételek, vizeletvizsgálatok (gyűjtött vizelet is!), szemészeti, kardiológiai vizsgálatok, valamint hasi ultrahangvizsgálat minden esetben kötelezőek. A gyógyszerekre nehezen reagáló, és laborokban alacsonyabb káliumszintet mutató esetek felvetik a betegség gyanúját, s ilyenkor további eljárások, úgynevezett provokációs tesztek következnek.

conn-szindróma

Ezek során olyan anyagokat juttatnak be a beteg szervezetébe (rendszerint szájon át, tabletta formájában), amelyekre a vérben és vizeletben megjelenő eltérések, illetve ezek mértéke segíthet a pontosításban. A Conn-szindróma hátterében leggyakrabban az adenómák állnak, ezek viszont rendszerint annyira kisméretűek (<1 cm átmérővel), hogy sem a hagyományos ultrahangvizsgálat, de sokszor még az egyéb képalkotók (CT) sem képes minden esetben kimutatni.

A fentebb felsorolt tesztek pozitivitása esetén rendszerint a mellékvesék vénás katéterezése történik (ambuláns formában, a comb egyik vénáján keresztül felvezetett katéterrel vérmintát vesznek a mellékvesék „kapujából”, hogy egyértelmű legyen, egy- vagy kétoldali-e a folyamat). Egyes ajánlások ettől eltekintenek, ha a CT egyértelműen igazolja a kórt.

A Conn-szindróma kezelése

A Conn-szindróma kezelése sok esetben sebészeti: az adenóma eltávolítása rendszerint megoldja a betegséget. Amennyiben a folyamat kétoldali, vagy éppen egyoldali, de valamilyen okból a műtét nem elvégezhető, gyógyszeres kezelés a választandó alternatíva. Ezek beállítása, adagolása belgyógyász szakorvos feladata, mint ahogyan az utógondozás, követés is. A gyógyszerek mellett életmódváltás, megfelelő étrend, a testsúly rendezése, rendszeres testedzés kell, hogy megtörténjen.

Kezelés nélkül akár életveszélyes állapotok, agyvérzés és szívinfarktus is bekövetkezhetnek.

A fenti leírás szerzői jogvédelem alatt áll, az azzal kapcsolatos jogok gyakorlására kizárólag a Budai Egészségközpont Kft. jogosult. Annak bárminemű felhasználása (így különösen másolása, további közzététele, stb.) kizárólag a Budai Egészségközpont Kft. előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

Forduljon szakembereinkhez!

A négyszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban minden privát járóbeteg szolgáltatást egy helyen megtalál, több mint 200 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 18 év tapasztalatait és 250.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

Kihez fordulhat?