A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Burnout szindróma

A burnout, vagyis kiégési szindróma egy olyan speciális munkahelyi ártalom orvosi elnevezése, amely vezető tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A kiégés hosszabb ideig tartó stressz, elsősorban fokozott érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Az állapot során a személy tartós tehetetlenséget, inkompetencia-érzést, csökkent munkakedvet él meg, motivációja és teljesítménye csökken, munkahelyi elfoglaltságait monotonnak és értéktelennek ítélheti meg.

Mindezek következményeként a munkahelyi kapcsolatok felszínessé vagy éppen konfliktusossá válhatnak, a személyes szükségletek háttérbe szorulnak, és akár egészségkárosodás is kialakulhat (függőségek, alvásprobléma, táplálkozási zavar, pszichoszomatikus betegségek, stb.).

Bornout

A kiégés bármely foglalkozási területen megjelenhet, ahol a munka érzelmi megterheléssel jár, de a segítő foglalkozásúak fokozottan veszélyezettetek. Leggyakrabban az orvosokat, pszichológusokat, pedagógusokat, szociális segítőket, ápolónőket, hospice házakban dolgozókat, lelkészeket, mentősöket, és más hasonló, emberekkel kapcsolatos tevékenységet végzőket sújtja; különösen azokat, akik magukkal szemben túlzottan igényesek, folyamatosan nehezen teljesíthető elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben. A probléma feltárása és kezelése a mentálhigiéné és pszichiátria szakterületéhez tartozik.

A burnout-szindróma folyamata

A kiégés folyamata jól elkülöníthető szakaszokra osztható. Kezdetben az illető túláradó lelkesedéssel veti bele magát a munkába, intenzíven, a dolgokat mélyen átélve, a saját személyiségét legfőbb munkaeszközként használva végzi a munkáját. A probléma kezdetét jelzi, amikor a lelkesedés, a tűz, a teljesítmény csökkenésnek indul, és mivel nem érkeznek újabb, inspiráló visszajelzések, alábbhagy az érdeklődés a munkatársak és a feladatok iránt is. A következő stádiumban a kezdeti elvárások és az idealizált elképzelések konfliktusba kerülnek a valósággal, ami frusztrációt szül.

A dolgozó megpróbál még nagyobb erőfeszítéseket tenni, próbálja bizonyítani rátermettségét, miközben a személyes szükségletekről egyre inkább megfeledkezik. Kapcsolatai, magánélete rovására a munkája kerül a középpontba, egyre többet foglalkozik feladataival, ugyanakkor teljesítménye egyre kevésbé hatékony. Romlanak a társas kapcsolatai, és maga sem veszi észre, de a gondozottjai, ügyfelei felé sem képes már megfelelő empátiával fordulni.

A kiégési szindróma utolsó fázisára a közöny, apátia érzése jellemző. A munkavállaló magába fordul, visszahúzódik a társas érintkezésektől, rosszkedvűvé válik, a kilátástalanság és reményvesztettség uralkodik el rajta, munkáját is egyre inkább rutinból, sematikusan végzi. Sajnálatos módon ezen a ponton alakulhatnak ki a szindróma káros következményei, az egészségügyi problémák és a mentális zavarok, de gyakoriak a hirtelen impulzusból elkövetett cselekedetek, munkahelyváltások is.

A burnout-szindróma okai

A kiégési szindróma hátterében számos egyéni, intézményi és társadalmi tényező állhat. A nem megfelelő munkahelyi körülmények, vagyis az elismerés, a pozitív visszajelzések, a társadalmi és anyagi megbecsülés hiánya, a túlterhelés, a jelentős személyes felelősség, az anyagi okokból másodállásra kényszerülés, a pihenés hiánya és még számos más körülmény összjátékaként alakul ki. A személyes tényezők között szerepelnek a munkával kapcsolatos idealizált elképzelések, a túlzott bevonódás, a motiváció rejtett tényezői, melyek fokozzák a munkahelyi ártalmakkal szembeni sérülékenységet.

A burnout-szindróma diagnosztikája

Az érintettel beszélgetve a burnout-szindróma egyes szakaszai jól felismerhetőek. A munkavállalónak jelezheti a problémát, ha hangulati élete megváltozott, fáradékony, motivációja, munkahelyi teljesítménye csökkent, emberi kapcsolatai elszemélytelenedtek. Mindemellett rendelkezésre állnak olyan tünetbecslő kérdőívek is, melyek segítségével azonosítani lehet a kiégés kezdeti jeleit.

A burnout-szindróma kezelése

Külső segítség nélkül nehéz leküzdeni ezt az állapotot, így ajánlatos a panaszok enyhítése végett szakemberhez fordulni. A káros következmények kezelésében különösen fontos szerepet játszik a megelőzés, azaz a kezdeti tünetek felismerése és kezelése. Megelőző beavatkozások között szerepel a kiégés felmérése és szűrése, a munkacsoportok oktatása és olyan foglalkozások tartása, melyek során feltárhatóak a személyes motívumok és a veszélyeztető tényezők. A munkavállalók tanulhatnak olyan relaxációs módszereket és kommunikációs készségeket, melyek megkönnyítik a feszültséggel való megküzdést és a kapcsolatok kezelését, mely által csökken a stressz.

A munkahelyi tréningek - az információátadáson túl - javítják a kapcsolatokat, így érzelmileg is megtartóbbá válik a foglalkozási környezet. Szintén fontos, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen a feszültségek kibeszélésére, melyre a pszichológiai konzultáció teremt lehetőséget. Amennyiben a kiégés következtében mentális vagy viselkedéses tünetek alakulnak ki, indokolttá válhat a pszichiátriai, például antidepresszáns kezelés is.

Érdemes – a munkatársakkal együttműködve - megvizsgálni az érintett munkahelyi körülményeket, és azt, hogy mennyiben lehet változtatni azokon. A megelőzésben a leginkább veszélyeztetett segítő foglalkozásúak számára sokat segíthet a munkahely támogatása, például megfelelő továbbképzések, szupervíziók, tréningek szervezése.
A cikk dr. Nagy Judit közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

Az ötszörös Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban minden privát járóbeteg szolgáltatást egy helyen megtalál, több mint 200 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 18 év tapasztalatait és 250.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

Kihez fordulhat?