• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Kedvezmények
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu
    Betegségek

    Csigolyaösszeroppanás

    Gerincoszlopunk felépítésében csigolyák és a köztük lévő porckorongok vesznek részt. Sajnos előfordul, hogy a csigolyatest állományában törés következik be, ezt nevezzük kompressziós csigolyaösszeroppanásnak.

    Csigolyaösszeroppanás

    A csigolyaösszeroppanás oka

    A kompressziós csigolyaösszeroppanás hátterében leggyakrabban csontritkulás áll, de gerincdaganat is lehet kialakulásának oka. Csontritkulás esetén a csigolyák teherbíró képessége csökken, a kóros csontszerkezetű csigolyatest magába zömül és egy hirtelen, akár minimális erőhatás is megroppanthatja a csigolya testét. Ezzel szemben a normál csontszerkezetű, egészséges csigolyán csak nagy erőhatás, komoly baleset okozhat csigolyatörést.

    A csigolyaösszeroppanás tünetei

    Annak ellenére, hogy az oszteoportikus csigolyaösszeroppanás lehet néma is, a legtöbbször a fő tünet az állandósult, erős fájdalom, mely a beteg életét szinte elviselhetetlenné teheti. A fájdalom fekvésre enyhül, de terhelésre fokozódik, pl. a fekvő helyzetből való felülés megterhelő. Az összeroppanó csigolya nyomhatja a kilépő idegrostokat is, mely szintén fájdalommal jár. A fájdalmak esetenként nemcsak lokálisak, hanem távolabbra is húzódhatnak.

    A másik fő tünet a gerinc alaki rendellenessége, a háti görbület (hétköznapi nevén púposodás). A csigolyaösszeroppanás miatt a gerincoszlop ugyanis megrövidül, előrefelé görbül és ennek következtében előrehajoló, görnyedt testtartás alakul ki, melyet kifózisnak nevezünk. Ez viszont a többi csigolyát is túlterheli, és a törésveszélyt fokozza.

    További tünetei lehetnek a csigolyaösszeroppanásnak: testmagasság csökkenése, légzési nehézségek (a fájdalom minden légvételre és mozdulatra fokozódhat), étvágytalanság, alvászavar, depresszió, székrekedés. Ilyen panaszok esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni, hogy fény derüljön a problémára és a kezelés mihamarabb megkezdődhessen!

    A csigolyaösszeroppanás diagnózisa

    Röntgen, CT és MRI vizsgálatok mutathatják ki a csigolyaösszeroppanást. Utóbbi eljárással lehet megállapítani azt, hogy a törés mennyire friss. Esetenként izotóp vizsgálatra is szükség lehet, ami a daganatos áttétektől való elkülönítésben segíthet.

    A csigolyaösszeroppanás kezelése

    A csigolyaösszeroppanás kezelése lehet konzervatív (nem műtéti) és műtéti.

    Ha a fájdalmak jól uralhatók gyógyszerekkel, és a gerinc jelentősen nem deformálódik, továbbá ha a beteg járó, terhelőképessége megmarad a törés dacára, akkor először konzervatív kezelést szoktunk javasolni. Ennek részeként a kezelés első 3-4 napján szigorú fekvés ajánlott, lehetőség szerint kemény alapon. Ezzel párhuzamosan elindul a gyógyszeres terápia, melynek része, fájdalomcsillapítók, izomlazítók, valamint a csontsűrűség, és törési kockázat mértékétől függően a csontépítést elősegítő, vagy csontlebontást gátló készítmények adása, kalcium és D-vitamin pótlással. A kezelés kb. 5. napján elkezdődhet a fokozatos terheléssel járó gyógytorna gyógytornász vezetésével, melynek célja a hátizmok erősítése, tartáskorrekció. Ezzel egyidejűleg alkalmazhatóak egyéb fizioterápiás kezelések, pl. mágnesterápia és általános állapottól függően gyógyfürdő-kezelés (balneoterápia). Bevethető merev fűző (korzett) viselése is, melynek előnye, hogy csökkenti a törött csigolya terhelését, fájdalmát és javíthatja a gerinc stabilitását, terhelhetőségét. Bizonyos esetekben a rugalmas fűző is megfelelő külső támaszt adhat, ami alatt a háti izomzat sem renyhül annyira.

    Ha a konzervatív terápia nem hoz számottevő javulást, vagy az ismételt röntgen vizsgálatok a törött csigolya progresszív alaki deformitását igazolják, akkor műtétre van szükség. A többnyire altatásban végzett beavatkozás során a gerincsebész a sérült csigolyába csontcementet juttat, ezzel visszaállítja a gerinc terhelhetőségét.

    A csigolyaösszeroppanás megelőzése

    A csontritkuláson alapuló csigolyaösszeroppanás megelőzésében elengedhetetlen:

    • a napi rendszeres mozgás, pl. fél óra séta/kocogás, túrázás, biciklizés, kertészkedés, tánc stb.
    • a kalciumban dús táplálkozás, ez napi 1000-1500 mg kalcium bevitelt jelent elsősorban élelmiszerek fogyasztásával, 
    • a D3-vitamin pótlása ősztől-kora tavaszig, még normális szérum D-vitamin szint esetén is ajánlatos, napi 1000-2000 NE D-vitamin bevitelével, de ideális a szérum D3- vitaminszinthez igazítani a napi dózist.

    Ezen kívül fontos az alkohol- és cigaretta, túlzott kávéfogyasztás mellőzése, egészséges étkezési szokások beiktatása, esetleges túlsúly csökkentése, illetve a stressz minimalizálása. Mindemellett célszerű a kortól és csontsűrűség mértékétől, valamint a szedett oszteporózis elleni gyógyszertől függően, meghatározott időben csontsűrűségvizsgálatot végeztetni, hiszen a korai diagnózis kulcsfontosságú!


    Forduljon szakembereinkhez!

    A hétszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 21 év tapasztalatait és 380.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet. 

    Telefonos ügyfélszolgálatunk hétköznap 08:00-20:00 között fogadja pácienseink hívását.

    Október a női egészség hónapja

    Tegyen ön is egészsége megőrzéséért, és vegyen részt vizsgálatainkon 20% kedvezménnyel októberben!