• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Csontvelőgyulladás

    A csontvelőgyulladás kialakulása

    Egyes esetekben helyileg a csont fertőződik nyílt csonttörés vagy műtéti beavatkozás során. Ha a régi csontvelőgyulladás újul ki, akkor beszélünk krónikus csontvelőgyulladásról. Az érintett területen a bőr feszes lesz, a kar vagy a láb duzzadt, a beteg fájdalomra panaszkodik. A fájdalom diagnosztizálható a szomszédos ízületekben is, a mozgás nehezített. Előrehaladott állapotban a csont kisebb sérülés hatására is eltörhet.

    Milyen gyakori a csontvelőgyulladás?

    Az akut csontvelőgyulladás lényegében a gyermekek és a serdülőkorúak betegsége (főleg a láb- és karcsontok esetén alakul ki), de a csigolyák fertőzése előfordulhat felnőtteknél is (a kábítószeresek és a művesével kezeltek különösen veszélyeztetettek). A felnőttek idült oszteomielitisz gyakorisága folyamatosan nő a hajlamosító tényezők (pl. cukorbetegség, perifériás érbetegségek) gyakoribb előfordulása miatt. A motorizáció elterjedésével gyakorivá váltak a nagy energiájú sérülések és nőtt a számaránya a csontsérüléseknek. Zárt törések után 1 – 3%-ban, nyílt törések után 8 – 10%-ban fordul elő oszteomielitisz.

    A csontvelőgyulladás tünetei

    csontvelogyulladas2

    Az akut folyamat típusosan napok, hetek alatt magas láz és erős fájdalom kíséretében jelentkezik. Helyileg a gyulladás jeleként a góc felett duzzanat található, a végtag gyakran kényszerállásban áll, és lüktető fájdalom tapasztalható. A krónikus gyulladás esetében a nyugalmi szakaszokban fellángolások előfordulhatnak, amikor a fertőzött területről spontán genny is ürülhet. Tünetek: hosszan tartó sipolyozás és váladékozás jellemzi, a genny általában világos, hígan folyó. A betegség góca felett nyomásérzékenység, gyulladásos jelek, a sipolyok környékén krónikus bőrelváltozások, hegek észlelhetők. Általános tünetek rendszerint csak heveny fellobbanás idején vannak, egyébként hőemelkedés fordul ritkán elő.

    A csontvelőgyulladás diagnosztikája

    Egyszerű fizikális vizsgálat útján már valószínűsíthető, a gyulladásos folyamat ténye vérképpel is igazolható (emelkedett fehérvérsejtszám (fvs), gyorsult süllyedés (We), magas CRP- szint). A röntgenfelvétel mutatta eltérések csak a fertőzést követő néhány nap elteltével láthatóak.

    Komputertomográfiával (CT), mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) jól behatárolható a fertőzött terület. A csontvelőgyulladás diagnózisához, és az azt okozó baktérium azonosításához ajánlott mintát venni a vérből, gennyből, ízületi folyadékból, magából a csontból.

    A kezelés elmaradásának következményei, szövődmények

    A csontvelőgyulladás mindig súlyos betegség. Csontkárosodást, mozgáskorlátozottságot idézhet elő. Kezeletlen esetben a következő szövődményei lehetnek:

    • csontelhalás (oszteonekrózis)

    • ízületi fertőzés (szeptikus artritisz)

    • gyerekekben növekedési zavar

    • bőrrák

    A csontvelőgyulladás kezelése

    A csontvelőgyulladás gyógyulása megfelelő sebészi és antibiotikum terápia együttes alkalmazását igényli. Azonban a hajlamosító tényezők és a beteg általános állapotának rendezése is a kezelés fontos része (tápláltság, cukorbetegség, vérkeringés). Akut csontvelőgyulladás esetén a gyulladt végtag mozgatása tilos, intravénásan adagolt antibiotikum kezelés szükséges. Amennyiben fenti kezelés nem vezet kielégítő eredményre, úgy sebészi beavatkozás szükséges.
    A krónikus csontvelőgyulladás kezelésének elengedhetetlen részét képezi az ép szövetig hatoló, kiterjesztett sebészi szöveteltávolítás, illetve az antimikrobiális terápia.