A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Idegösszeomlás

Az idegösszeomlás, idegösszeroppanás a köznyelvben elterjedt, a neurózis különböző fajtáira, azokkal együtt járó tünetekre alkalmazott kifejezés, de nem tudományos fogalom, nem orvosi szakszó. Azt a helyzetet, állapotot jelenti, amikor valaki olyan krízishelyzetbe kerül, amellyel nem tud megbirkózni, nem képes ahhoz alkalmazkodni, nincsenek olyan stratégiái, viselkedési mintái, amelyek azon átsegíthetnék.

Az idegösszeomlás okai

Az idegösszeroppanásnak is nevezett állapotot kiválthatja hosszú ideje felgyűlő feszültség, tartós stresszhelyzet, illetve olyan szorongást keltő, negatív életesemény is, amilyennel korábban az érintett nem találkozott, nincsenek a megoldására, leküzdésére kialakult mintái. Haláleset, súlyos betegség tudata, magánéleti, kapcsolati válság, munkahelyi konfliktus vagy éppen a munkahely elvesztése egyaránt oka lehet ennek a jelenségnek.

Az idegösszeomlás tünetei

Az érintett a reménytelenség, a kilátástalanság, a tehetetlenség érzésével küzd, úgy érzi, az adott helyzetből képtelen kilábalni. Kimerült, enervált, hangulati válságban van, rosszkedvű.

Hasonlóan a szorongáshoz a pszichés krízishelyzetet testi tünetek is kísérhetik, például gyengeség, kézremegés, alvászavarok, verejtékezés, gyorsabb pulzus, szívdobogásérzés, étvágytalanság, hányinger, hasmenés. Szövődményként depresszió is kialakulhat.

Az idegösszeomlás kezelése

Gyakori, hogy az idegösszeomlásnak nevezett állapottal nem is fordul a beteg orvoshoz, pszichológushoz, hanem megpróbál saját erőből kikerülni belőle. Fontos, hogy legyen körülötte támogató „háló”, hiszen legtöbbet a barátokkal vagy a családtagokkal folytatott beszélgetések segíthetnek. Nemegyszer már azzal is közelebb kerül a helyzet megoldásához az érintett, ha beszél róla, megfogalmazza a problémáit, hiszen szavakba öntve rendszerezi, egyfajta távolságból tudja szemlélni azokat. A szakszerű segítséget pszichológus vagy pszichiáter nyújthatja, a páciens erősítésével, krízisintervencióval. Szükség lehet a kialakult testi tünetek – például alvászavarok, hasmenés stb. - tüneti kezelésére is.

Ha sikerül túljutni a krízisen, szerencsés esetben az érintett megerősödve kerülhet ki a helyzetből, mivel a megszerzett tapasztalat, alkalmazott megoldási stratégia birtokában kevésbé fenyegeti idegösszeomlás, ha később hasonló válsághelyzet alakul ki az életében. Előfordulhat azonban az is, hogy az érintett válságkezelési képessége, pszichés teherbírása ugyanazon a szinten marad, mint előtte volt, és rosszabbodhat is az állapota. Az idegösszeomlásnak megélt krízishelyzetek megoldatlanul, kezeletlenül maradva súlyosabb pszichés, mentális zavarokhoz, depresszióhoz és szorongáshoz vezethetnek, amelyek mindenképpen szakorvosi segítséget igényelnek.

A cikk Dobrotka Katinka közreműködésével készült.