• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Bechterew-kór

    A Bechterew-kór (más néven SPA: spondylitis ankylopoetica) olyan degeneratív kórkép, mely elsősorban a gerincoszlopot alkotó csigolyák közti ízületek gyulladásos állapotával, majd ezen ízületek elmeszesedésével, s emiatt fokozódó mozgáskorlátozottsággal jár.

    A Bechterew-kór okai

    Előfordulását tekintve sajnos elmondható, hogy sokakat érint: a népesség kb. 3-4 százaléka érintett (jelenleg Magyarországon kb. 20 000 ember). A nemek arányát tekintve kifejezetten gyakoribb a kórkép előfordulása férfiak esetében, körülbelül 5-ször annyi férfinél jelentkezik a betegség, mint nőnél.

    derekfajdalom

    Háttere még mindig nem teljesen ismert, genetikai és külső tényezők egyaránt szóba jönnek. A genetikai hátteret támasztja alá, hogy nagyon sok esetben családi halmozódás figyelhető meg, és a betegek jelentős hányadánál kimutatható egy bizonyos vércsoport antigén (HLA-B27) jelenléte. (Fontos tudni, hogy az antigén jelenléte önmagában nem diagnosztikus értékű, hiánya azonban – mivel a betegek mintegy 90 százalékánál megfigyelhető – elgondolkodtató a diagnózissal kapcsolatban.)

    A Bechterew-kór tünetei

    A legtöbb esetben a betegség 25-45 éves kor között kezdődik: legtöbbször az első tünet a pihenéskor, éjszaka jelentkező deréktáji fájdalom, esetleg reggeli ízületi merevség, ami azonban még kimozgatással megszűnik. Az idő előrehaladtával a fájdalom erősödik, felfelé terjedve a gerincoszlop egyre nagyobb szakaszát érinti, súlyosabb esetben ráterjed a mellkas üregére is, jelentősen korlátozva a légző mozgások kitérését. Végül a folytonos gyulladást felváltja az ízületek elmeszesedése, totálisan megszüntetve annak minden irányú mozgathatóságát. Az ízület körül eredő, tapadó izmok kóros rövidülései kényszertartáshoz, s állandósuló fájdalomhoz vezethetnek.

    A betegek egy részénél a gerincoszlop mellett egyéb ízületek is károsodnak: csípő, térd, boka, esetleg a felső végtagon a csuklóízület. Ezen túlmenően, sokaknál figyelhető meg a szervezet egyéb pontjain kialakuló elváltozás: pikkelysömörös bőr, tápcsatornai gyulladások, a szem gyulladásos állapotai. Ezek jelenléte a tartós ízületi gyulladás jelei és tünetei mellett általában már felvetik a Bechterew-kór gyanúját.

    A tünetek lefolyása általában nem folyamatos, sokkal inkább jellemző az autoimmun-betegségekhez hasonló hullámzás: hol súlyosabbak, hol alig észlelhetőek, akut és tünetmentes periódusok válthatják egymást.

    A Bechterew-kór diagnosztikája

    A diagnózisalkotás alapja a kórtörténet mellett az alapos fizikális vizsgálat (reumatológus vagy ortopéd szakorvos által), majd laborvizsgálat és képalkotó vizsgálatok (CT, MR) következnek.

    A Bechterew-kór kezelése

    Sajnos, a Bechterew-kór gyógyíthatatlan. A kezelések célja a gyulladás-, a fájdalom csillapítása, s mindenekelőtt annak elérése, hogy a gerincoszlop olyan állapotban merevedjen el, ami a legkevésbé megterhelő a páciens számára. Ennek eléréséhez a legfontosabb eszközök a megfelelő, napi rendszerességgel végzett gyógytornák, és a különböző fizikoterápiás eljárások.

    A nonsteroid gyulladáscsökkentők mellett esetenként szükség lehet fájdalomcsillapítók alkalmazására, nagy fájdalom esetén akár lokálisan beadott injekció formájában is. Makacs és erős tünetek esetén kúraszerűen szteroidok is bevethetők, ezen túlmenően bizonyos esetekben a biológiai terápiáknak is hatékonyak lehetnek. Természetesen, ezekről minden esetben a kezelőorvos határoz.