A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Ételmérgezés

Ételmérgezést, fertőzést az élelmiszerbe kerülő kórokozók által termelt mérgező anyagcseretermékek, toxinok okoznak. Előfordulhat egyedi esetben vagy néhány embert, egy családot érintve, illetve nagyobb létszámú csoportban is.

A csoportos ételmérgezés gyanúja az ugyanazon élelmiszer elfogyasztását követően többeknél fellépő, hasonló tünetekkel járó, közel egy időben jelentkező rosszullét esetén merülhet fel. Igen gyakori megbetegedés, különösen nyáron, de pontos esetszámot nem ismerünk, hiszen az enyhébb, csak gyomorrontással járó, illetve a csak egy embert megbetegítő esetekkel sokszor nem is fordulnak orvoshoz. Ha ötnél kevesebb embert érint az ételmérgezés, akkor egyedinek számít, harminc megbetegedésig csoportosnak, ha pedig harmincnál több megbetegedés történik (például egy gyermektáborban vagy szállodában), akkor tömegesnek tekinthető.

Az ételmérgezés okai

Egyes élelmiszerek (például húskészítmények, főtt tészták, tejszínt, tojást, halat, gombát tartalmazó ételek) optimális feltételeket biztosíthatnak a helytelen előkészítés, tárolás esetén belekerült kórokozók szaporodásának. A fertőzést leggyakrabban az adott élelmiszerben elszaporodó Salmonella, Staphylococcus, Escherichia coli, Yersinia enterocolitica, Campylobacter jejuni   baktérium okozza, de ritkábban az ételbe szennyeződéssel bekerülő vírusok, fonalas gombák, egy- vagy többsejtű paraziták és toxinjaik is okozhatnak megbetegedést. A Clostridium botulinum toxin okozta kolbászmérgezés ritka betegség, de akár halálos végkimenetelű is lehet.

A kórokozók bekerülhetnek az ételbe a nem megfelelő személyi higiénia vagy az élelmiszerkezelési szabályok be nem tartása, nem megfelelő konyhatechnológia, elégtelen hőkezelés miatt, ezenkívül fertőzést hordozó konyhai dolgozó, szennyezett ivóvíz, fekálialével öntözött zöldség közvetítésével is.

Az ételmérgezés tünetei

A fertőzés típusától függően az ételmérgezés leggyakoribb tünetei a különböző hosszúságú, 1-5 óra lappangási idő után jelentkező fejfájás, émelygés, hányinger, hányás, szédülés, hasmenés, gyengeség, hasi görcsök, hőemelkedés, láz, hidegrázás, verejtékezés.

A gastralgiás típusú ételmérgezésben a legjellemzőbb tünet a görcsös hasi fájdalom és a hányinger, a gastritises típusban ezeket hányás is kíséri, a gastroenteritises típusban pedig a legtöbb felsorolt tünet megjelenik. Az enteritises ételmérgezés heves tünetekkel jár, a hányás, hasmenés akár napokig is tarthat, aminek következtében folyadékveszteség, kiszáradás is bekövetkezhet.

Az ételmérgezés diagnózisa

A valódi ételmérgezést, amelyet kórokozó okoz, el kell különíteni a túl nagy mennyiségű étel elfogyasztása miatti gyomorrontástól, illetve attól az esettől is, amikor mérgező anyag (gomba vagy növény, vegyszer) kerül az ételbe.

Az ételmérgezés diagnózisát az elfogyasztott ételből, illetve a beteg székletéből vett minta bakteriológiai vizsgálata adja. Mivel az ételmérgezés egyes tünetei megegyeznek a szénmonoxid-mérgezés tüneteivel, ami szintén érinthet egyszerre többeket, ezért ezt a lehetőséget is ki kell zárni. A különbség a tünetek megjelenésének sorrendjében van: a szénmonoxid mérgezés első tünete a fejfájás, szédülés, és tartós eszméletvesztést is okoz, míg az ételmérgezésnél a hányás, hasmenés a vezető tünet, a fejfájás, szédülés csak később jelentkezik, és izomgyengeség, eszméletvesztés nem kíséri.

Az ételmérgezés kezelése

Az ételmérgezés intenzív hányást és hasmenést válthat ki, amelynek során jelentős só- és folyadékveszteség léphet fel. Fontos teendő a folyadék és a sóionok, az elektrolitok pótlása. Folyadékot (elsősorban ásványvizet, teát) gyakran, de egyszerre csak kis mennyiségben fogyasszon a beteg. Kórházi kezelés során, súlyos esetben ezt infúziós folyadék formájában biztosítják. Jó hatású az orvosi szén alkalmazása. A gyulladt gyomor-bél nyálkahártya-izgalmának csökkentésére 12 órás koplalás után néhány napos diétára is szükség van: amelynek alapja például kétszersült, keksz, pirítós, főtt sárgarépa, főtt burgonya, rizs, banán lehet.

Az ételmérgezés megelőzése

Alapos hőkezeléssel elpusztíthatók a baktériumok, és megfelelő hűtéssel, helyes tárolással megakadályozható az újbóli elszaporodásuk. Az ételek frissességéről, felhasználhatóságáról meg kell győződni, kétes esetben, ha az élelmiszer színe, szaga, állaga megváltozott, akkor nem szabad felhasználni. A konyhai dolgozók, az ételt készítők személyes higiéniája alapvetően fontos.

A cikk dr. Szabó Olga közreműködésével készült.