• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Szédülés

    Orvosi értelemben szédülés (vertigo) alatt a határozott irányú forgó vagy dőlő mozgásélményt értjük, az irány nélküli bizonytalanságérzet nem minősül szédülésnek.

    b_szedules

    A szédülés számos betegségben előfordulhat neurológiai, fül-orr-gégészeti és belgyógyászati megbetegedéseket is kísérhet. Alább bemutatott betegségek a leggyakoribbak a háttérben:

    • Belgyógyászati okok: vérnyomás ingadozása, alacsony vércukor, szívritmuszavar, vérkép eltérések, szűkület a nyaki verőéren, degeneratív elváltozás a nyaki gerincen.

    • Neuritis vestibularis (hallóideg gyulladás): a tünet fellépte előtt fül-orr-gégészeti fertőzés zajlott és/ vagy láz. A kórokozó legtöbbször vírus, mely a légutak hámján át éri el a belső fület. Általában spontán gyógyul, azonban néha szükség lehet fül-orr-gégészeti elhelyezésre és szteroid adására.

    • Benignus pozícionális paroxizmális vertigo (jóindulatú szédülés): a fej mozgatásakor jelentkező szédülés. Általában elmondható róla, hogy bizonyos fejpozícióban jelentkező rohamszerű szédüléssel (és hányingerrel) járó jóindulatú, ám igen kellemetlen elváltozás. Oka a belső fülben lévő kristályok leválása, melyek így az érzéksejteket tévesen ingerlik. Terápiája egyszerű: megfelelő gyakorlattal a kristályok kimozdíthatóak a belső fülnek egy olyan részébe, melyben már nincsenek érzéksejtek. Az ezt segítő manőverek (Epley) sajnos hányingert provokálhatnak, ezért hányáscsillapító készítmény szedése szükséges lehet.

    • Meniére-betegség: oka a belső fülben található folyadék megváltozása. Tünete a hirtelen, rohamokban fellépő szédülés, amely egyoldali fülzúgással és halláscsökkenéssel (akár hányingerrel és hányással társulva) jelentkezik. A rohamok 10-20 percig olykor akár órákig is tarthatnak. A szédüléses periódusok ismétlődhetnek.

    • Migrén. Ugyancsak társulhat szédüléssel. Néha hallászavar kíséretében zajlik, az esetek egy részében a fejfájás hiányzik. Ilyen migrénforma a harmincas-ötvenes életévekben kezdődik.

    • Központi idegrendszeri elváltozás csak a szédülések hatodában kórismézhető. Sclerosis multiplex, daganat, ischaemia (oxigénhiány), traumás károsodás mind járhatnak együtt kellemetlen mozgásélménnyel.

    • Vertebrobasilaris keringészavar: főleg idősebbekben alakul ki. Hátterében érszűkület, nyaki gerinc elváltozásai állhatnak. Terápiaként keringésjavító infúziók adása, illetve fizioterápia, gyógytorna lehet.

    Krónikus szubjektív szédülés

    Szinonimája a pszichogén szédülés. Bizonyos látvány, a saját vagy a környezet mozgása általában (nem forgó jellegű szédülést) lebegésérzést vagy kilengést eredményez. Akkor kórismézhető, ha a panasz legalább három hónapja fennáll. Hátterében pánikroham, szorongás vagy személyiségzavar állhat. Kezelésbe pszichiáter szakorvost kell bevonni.

    A szédülés diagnosztikája

    • részletes kikérdezés 

    • fizikális vizsgálat belgyógyászati, neurológiai 

    • laborvizsgálat (vérkép, vércukor)

    • képalkotó eljárások (nyaki gerinc röntgen, nyaki ér ultrahang, CT, MRI)

    • EKG 

    • hallásvizsgálat és fül-orr-gégészeti szakvizsgálat 

    • otoneurológiai vizsgálat

    Kihez forduljon?

    Háziorvos, belgyógyász, neurológus és fül-orr-gégész szakorvosunk segíthet a kóreredet tisztázásában. Gyakran több szakorvos bevonása is szükséges.