A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Érszűkület

Mikor beszélünk érszűkületről, és mik a veszélyei?

Az érelmeszesedés (orvosi szaknyelven: atherosclerosis, arteriosclerosis) az artériák vagy más szóval a verőerek megbetegedése testszerte. Szervezetünkben az ütőerek (artériák) az életkor előrehaladtával meszesednek. Az érelmeszesedés az érfalak megvastagodásához, az érfal rugalmasságának csökkenéséhez, a belső keresztmetszet kóros beszűküléséhez vezet. Az érszűkület, mint kórkép általában ún. perifériás ereket, azaz végtagi és nyaki ereket foglal magába. Az alsó végtagi érszűkület előfordulása mintegy 5 % az összlakosságban. A végtagi érszűkület legsúlyosabb szövődményei miatt amputációra kerülhet sor. Magyarországon évente 6000-8000 amputációt végeznek, amelyek jelentős része a dohányzásra vezethető vissza.

Az érszűkület okai

A meszesedő érhálózat rugalmassága folyamatosan csökken, az erek elmerevednek, az érbelhártya felülete egyenetlenné válik kedvezve a vérzsírok és a vér alakos elemei megtapadásának. Az érelmeszesedés következtében az erek beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak, hasonlóan a vízkövesség miatt elduguló csővezetékhez. Az érelmeszesedés összetett folyamat, családi halmozódás, genetikai okok mellett az ismert legfontosabb szív-és érrendszeri kockázati tényezők: a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Kiemelendő a dohányzás, az elhízás, és a mozgásszegény életmód.

Az érszűkület tünetei

A kórkép lényege, hogy a vérellátást biztosító verőerekben beszűkül a véráram útja. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez. Eleinte ez általában nem okoz panaszt, azonban a betegség előrehaladtával egyre kisebb fizikai terhelés hatására is megjelennek a panaszok. Az érszűkület időben való felismerése a későbbi súlyosabb problémák elkerülését jelentheti. Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli, krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után nagyfokú izomfáradságról panaszkodik.

érszűkület

Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület! Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek. A szívkoszorú ereknél fáradságérzetet, megterhelésnél heves fájdalmat a szívtájon - amely kisugározhat a karra vagy nyakra - okozhat az érszűkület, de erről a kórképről a szívinfarktus témánál írunk részletesen.

Az érszűkület diagnosztikája

Perifériás, azaz a végtagi, ill. nyaki ütőereket érintő érszűkülettel érsebész szakorvost kell felkeresni, aki fizikális vizsgálattal és ultrahangos áramlásméréssel (dupplex Doppler UH) állapítja meg a betegség stádiumát, valamint konzervatív, azaz gyógyszeres és kiegészítő, pl. sonoterápiás kezelést ajánl, vagy műtétre jegyzi elő a pácienst.

Az érszűkület kezelése

Csakúgy, mint minden szív-és érrendszeri betegségben a legjobb kezelés a megelőzés. Rendszeres fizikai aktivitás, megfelelő testsúly, normál tartományban lévő vérzsírszintek, és ha már kialakult, a megfelelően kontrollált cukorbetegség a megfelelő ellátás. Továbbá a legsúlyosabb károkozó tényező a dohányzás, annak kerülése, elhagyása az egyik legfontosabb kezelés. Az érszűkületet, mint kialakult betegséget gyógyszeres értágítás, ill. speciális, áramlást segítő gyógyszerek adása jelenti, a rizikótényezők gyógyszeres kezelésén túl.

Számos jó hatékonysággal alkalmazott kiegészítő kezelés létezik, mint a sonoterápia és a mofeta. Előrehaladott esetben az érsebész gyakran a szűkületet áthidaló bypass műtétet végez, ha pedig a végtag már nem menthető, akkor kerül sor az amputációra. Ezt el kell kerülni, forduljon időben orvoshoz és kövesse az ajánlásait!

A fenti leírás szerzői jogvédelem alatt áll, az azzal kapcsolatos jogok gyakorlására kizárólag a Budai Egészségközpont Kft. jogosult. Annak bárminemű felhasználása (így különösen másolása, további közzététele, stb.) kizárólag a Budai Egészségközpont Kft. előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

Forduljon szakembereinkhez!

A hétszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mindegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 18 év tapasztalatait és 300.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

Kihez fordulhat?

Betegbiztonsági protokoll a Budai Egészségközpontban

Kiemelten fontosnak tartjuk pácienseink és az itt dolgozó szakemberek biztonságát, ezért Intézetünkben – a hatályban lévő aktuális rendelkezéseknek megfelelően – a koronavírus elleni védekezés számos formáját alkalmazzuk, melyekről részletesen EZEN a hivatkozáson olvashat.

A járványügyi helyzetben szolgáltatásaink iránti érdeklődés növekedésével párhuzamosan telefonos ügyfélszolgálatunk terheltsége is növekedett. A gyors ügyfélkiszolgálás érdekében új telefonvonalat biztosítunk koronavírus-teszt időpontfoglaláshoz:

+36 1 999-1727

A fenti telefonszámon kollégáink kizárólag koronavírus-tesztre jegyzik elő tisztelt ügyfeleinket hétköznap 08:00 - 20:00 között.

Az EESZT-be történő jogszabályi előírások szerinti kötelező adatszolgáltatás érdekében, minden magyar állampolgárnál az ellátás megkezdésének alapfeltétele a TAJ megadása, valamint az Ön adatainak védelme érdekében a személyes adatainak hitelt érdemlő igazolása. Külföldi állampolgárok esetében amennyiben nem rendelkeznek TAJ-jal a külföldi úti okmány száma kerül rögzítésre.