• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Szívizomgyulladás (myocarditis)

    A myocarditis a szívizomszövet gyulladása, amelynek hátterében általában valamilyen fertőző ágens áll (leggyakrabban vírus, ritkábban baktérium, gomba, protozoon stb.), de társulhat szisztémás autóimmun kórképekhez, illetve okozhatják különböző toxikus ágensek is. Akut és krónikus formája egyaránt ismert. Klinikai megjelenése rendkívül változatos, az akut szívizomgyulladás leggyakrabban spontán, maradványtünetek nélkül gyógyul, ritkábban azonban előfordulnak rendkívül rossz prognózisú formák.

    szívizomgyulladás

    Epidemiológia

    A myocarditis éves prevalenciája (új esetek száma évente) 22/100.000 beteg. Az USA-ban a fiatal élsportolói hirtelen szívhalál hátterében álló harmadik leggyakoribb kórkép. A vírusfertőzésen átesett betegek kb. 1-5%-ánál alakul ki myocarditis. Leggyakrabban fiatal férfiakat érint.

    Etiológia, a betegség kialakulásának okai

    Habár a betegség hátterében álló kóroki tényező sok esetben felderítetlen marad, myocarditis-ben számos infektív ágens, szisztémás betegség, gyógyszer és toxin etológiai szerepe bizonyított.

    Európában és Észak-Amerikában leggyakrabban vírusinfekció áll a háttérben, míg nonvirális fertőző ágensek manapság csak extrém ritkán, immunszupprimált betegekben okoznak myocarditist.

    Klinikai kép, tünetek

    A betegek többsége a szívizomgyulladást megelőző hetekben zajló lázról, légúti vagy gyomor-, bélrendszeri fertőzésről számol be, melynek során sok esetben megerőltető munkát végeztek vagy sportoltak. A kórkép klinikai spektruma igen széles, a teljesen panaszmentes beteg véletlenül felfedezett EKG-eltéréseitől a szívelégtelenség tüneteivel, keringés-összeomlással, illetve akár hirtelen szívhalállal járó formákig. A vírusos myocarditis legtöbbször spontán gyógyuló kórkép, de esetenként súlyos dilatatív cardiomyopathia (DCM) alakulhat ki.

    A betegek leggyakrabban mellkasi panaszokra, nehézlégzésre, ritmuszavarra panaszkodnak, de a gyakori panaszmentesség, a specifikus tünetek miatt valószínűleg sok esetben felderítetlen marad, még napjainkban is aluldiagnosztizált kórkép.

    Diagnosztika

    A fizikális vizsgálat: a 12 elvezetéses EKG- és laborvizsgálat elvégzése, anamnézis felvétele elengedhetetlen, azonban az eltérések sok esetben nem specifikusak.

    A vírusszerológia diagnosztikus értéke az alacsony szenzitivitás, keresztreakciók és gyakori álpozitív eredmények miatt korlátozott.

    A képalkotó eljárások közül elsőként választandó módszer a szívultrahang (echocardiographiai) vizsgálat.

    A szívizomgyulladás diagnosztikájában nagy szerepe van a szív MRI-vel történő vizsgálatának.

    Súlyos progresszív, szívelégtelenséget okozó formájánál szívizom-biopszia elvégzése javasolt. Bár invazív volta miatt a kevésbé súlyos esetekben általában eltekintünk az alkalmazásától, a myocarditis diagnosztikájában továbbra is ez a referenciamódszer. Nemcsak a diagnózis felállításában, hanem a prognózis megítélésében is kiemelt szerepe van.

    A betegség klinikai gyanúja esetén a diagnózis felállítása a klinika képen és bizonyos diagnosztikus kritériumokon nyugszik. EKG- és Holter- (24 órás EKG) eltérések, szívizom-nekroenzim pozitivitás, képalkotó vizsgálatokkal meghatározott funkcionális és strukturális, valamint szív MRI-vel nyert szövetspecifikus információk.

    Az akut szívizomgyulladás egyik leggyakoribb megjelenési formája az akut ST elevációs szívinfarktust utánzó myocarditis.

    Prognózis

    Az akut myocarditis 50%-ban 2-4 héten belül spontán gyógyul, kb. 25%-ban kardiális díszfunkcióval jár, és az esetek mintegy 12-25%-át gyors progresszió jellemzi.

    Terápia, kezelés

    Az alkalmazott terápia függ a kórkép súlyosságától, lefolyásától és az etiológiától. Célzott terápiaként krónikus nonvirális autóimmun kórfolyamat esetén immunmoduláns, immunszupresszív terápia alkalmazható. Nem specifikus terápiaként a fizikai terhelés hosszú távú (min. 6 hónapos) felfüggesztése, hosszú távon a szívelégtelenség tüneteinek megjelenése esetén szívelégtelenség-terápia javasolt.

    Akut myocarditis következtében kialakuló, gyógyszeresen nem uralható cardiogén shock esetén felépülésig vagy a transzplantáció elvégzéséig mechanikus keringéstámogatás válhat szükségessé. Az akut szakban fellépő másod- vagy harmadfokú AV-blokk esetén pedig ideiglenes pacemaker implantáció válhat szükségessé. Az akut szakot követően fellépő kamrafibrillációt, illetve e keringésmegingást okozó kamrai tachycardia esetén ICD (impl. cardioverter defibrillátor) implantáció indikált.